Definíciók
Azt a személyt érinti a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, aki a relatív jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi és szociális depriváció, valamint a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatói közül legalább egyben érintett.
Relevancia
A szegénység többdimenziós mérését az Európa 2020 stratégia dolgozta ki még 2010-ben. A kulcsmutató a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya (At Risk of Poverty or Social Exclusion: AROPE), amely együttesen vizsgálja a jövedelmet, az anyagi nélkülözést, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődést. 2021-től kezdődően az EU2030 stratégia keretében a szegénység mérésére használt mutató kismértékű revíziója valósult meg. A súlyos anyagi nélkülözés komponensét kiegészítették az anyagi és szociális nélkülözésre fókuszálva, míg a munkaszegénység mutatójának korhatárát az eddigi 59-ről 64 évre emelték. Az új módszertan alapján számolt mutató 2015-ig visszavezetve kerül publikálásra.
Elemzés
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya Magyarországon az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent, és tartósan az uniós átlag alá süllyedt. Míg 2018-ban a mutató értéke meghaladta a 21%-ot, addig a 2024-ben felvett adatok szerint 2023-ra 19,3%-ra csökkent. Ezzel szemben az Európai Unió egészében csak enyhe javulás volt megfigyelhető: az arány 24-ről mintegy 21%-ra mérséklődött. 2015 és 2024 között a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a gyermekek és az aktív korúak körében számottevően csökkent, míg a 65 éves és annál idősebb népesség esetében enyhén nőtt. A leginkább veszélyeztetett korosztályt továbbra is a 18 év alattiak alkotják.
Nemzetközi kitekintés
Magyarországon a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya 2018 óta kedvezőbb az uniós átlagnál. Az Európai Unióban 2024-ben a legmagasabb arányban Bulgáriában (30,3%), legalacsonyabb arányban pedig Csehországban (11,3%) volt kitéve a lakosság a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának.