Definíciók
Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása az energiafelhasználással kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) és a bruttó belföldi energiafelhasználás hányadosa.
Relevancia
A mutató arról ad információt, hogy az energiafelhasználás eszközei és módszerei mennyire terhelik a környezetet és az emberi egészséget, ugyanakkor jellemzi a gazdasági és társadalmi szereplők környezettudatosságát is. Az alacsony vagy alacsonyabb karbontartalmú tüzelőanyagokra való áttérés az unió fenntartható fejlődési stratégiájának számos célkitűzését elősegíti. Az alacsonyabb karbontartalmú tüzelőanyagok és a megújuló energiák használata csökkenti az ÜHG-kibocsátást, ezáltal hozzájárul az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitásának mérséklődéséhez. A hatékony energiafelhasználás gyakorlati megvalósításához a biomassza, a geotermikus, a víz-, a nap- és a szélenergia és a biogáz energiafelhasználáson belüli részaranyának növelése szükséges, ami hozzájárul egy fenntarthatóbb energiagazdálkodás kialakításához is. A 2023 novemberében hatályba lépett uniós megújulóenergia-irányelv a megújuló energiaforrások végső energiafelhasználási arányára vonatkozó 2030-as célt 42,5%-ban határozta meg, ugyanakkor az EU országai 45%-ra törekszenek. Ez az indikátor egyaránt eleme az unió fenntartható fejlődési célok elnevezésű indikátorkészletének és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG) is.
Elemzés
Az energiafelhasználással kapcsolatos ÜHG-kibocsátás egységnyi energiafelhasználásra jutó értéke Magyarországon csökkent, 2022-ig elsősorban a szilárd tüzelőanyagok helyett a földgáz és a megújuló energiák térnyerése miatt. A kibocsátások 2023-ra tovább mérséklődtek, elsősorban a téli hónapok enyhébb időjárása, a magas energiaárak és a jelentős mértékben csökkent földgáz-felhasználás következtében.
Nemzetközi kitekintés
2000-től 2023-ig az EU országainak átlagában és hazánkban is mérséklődött (21,0, illetve 28,9%-kal) az egységnyi energiafelhasználásra jutó ÜHG-kibocsátás. A V4-országok közül a cseh érték (–32,4%) kedvezőbb a magyarnál, míg a szlovák (–25,5%) és a lengyel (–18,7%) kedvezőtlenebb. Az osztrák mutató (–25,9%) az uniós átlag és a magyar adat között helyezkedik el. A szomszédos uniós tagállamok körében a horvát (7,4%), a román (13,3%) és a szlovén (14,5%) mutatók javultak a legkisebb mértékben 2000-hez viszonyítva.