Definíciók
A születéskor várható élettartam indikátora kifejezi, hogy az újszülöttek az adott év halandósági viszonyai mellett átlagosan hány évig fognak élni. A születéskor egészségesen várható élettartam indikátora megmutatja, hogy egy ember a születésekor hány egészségesen eltöltött évre számíthat. A mutatót a férfiakra és nőkre külön számítják, a halálozási adatok, illetve az egészséges, valamint az egészségi ok miatt korlátozott népesség előfordulási aránya alapján. (A mutató Magyarországon az EU-SILC – Statistics on Income and Living Conditions, Európai Jövedelmi és Életkörülmény Adatfelvétel (EJÉF) – felmérésből származó adatok felhasználásával készül.) Az egészségesen várható élettartam független a népességszámtól és a népesség korösszetételétől, ami lehetővé teszi az összehasonlítást a különböző társadalmi csoportok – például a nemek, társadalmi-foglalkozási kategóriák – között éppúgy, mint az európai országok között. A 65 éves korban várható élettartam megmutatja, hogy egy ember még hány életévre, a 65 éves korban egészségesen várható élettartam pedig azt, hogy még hány, egészségi állapotból eredő korlátozottságtól mentes életévre számíthat.
Relevancia
A várható élettartam egy ország társadalmi-gazdasági fejlettségének és a lakosság egészségi állapotának alapvető indikátora. Ez a mutatószám a lakosság halandósági viszonyait is jellemzi, emelkedése az egészségi állapot javulásával és a halandóság csökkenésével jár együtt. A lakosság egészségi állapota a rendelkezésre álló humán erőforrás egyik meghatározó tényezője, ezért javulása a fenntartható fejlődésnek is kulcseleme. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megállapítása szerint a magyarok egészségi állapota folyamatosan javul, ennek ellenére még mindig rosszabb, mint ami az ország fejlettségi szintje szerint indokolt lenne. A halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás a cél, ezzel együtt a betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus, nem fertőző megbetegedések kialakulásának megakadályozása, továbbá az egészségkockázatos magatartási formák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezők negatív hatásainak mérséklése.
Elemzés
2010 és 2024 között a férfiaknál 3,1, a nőknél 1,5 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam és előbbiek esetében 73,6, utóbbiaknál 79,6 év volt. A mutató értéke általánosságban emelkedést jelez, azonban 2020-ban és 2021-ben mindkét nem esetében mérséklődést tapasztalhattunk az előző évekhez képest a koronavírus-járvány okozta halálozási növekmény következményeként. A nemek közti különbség 2010 és 2024 között 7,6-ról 6,0 évre mérséklődött, ez azonban európai viszonylatban még mindig magas. A várható élettartam általánosan emelkedő tendenciája az életkörülmények javulásának, az orvostudomány fejlődésének és az egészségtudatos magatartás terjedésének köszönhető. A nők várható élettartama világszerte magasabb, ami genetikai, hormonális és életmódbeli okokra vezethető vissza. A nemek életkilátásai közti mérséklődés hátterében egyebek mellett a férfiak és a nők egészségtudatos magatartásában mutatkozó különbség csökkenése állhat.
Magyarországon a születéskor egészségesen várható élettartam hosszú távon növekvő tendenciát mutat: 2024-ben a férfiak 62,5 a nők 64,5 egészségesen eltöltött életévre számíthatnak, így a férfiak életük 85, a nők 81%-át élik le egészségesen. Hasonlóan a születéskorihoz, a 65 éves korban várható élettartam is emelkedett 2010 és 2024 között, a férfiaknál 0,8, a nőknél 0,6 évvel. 2024-ben a férfiak átlagosan 14,6, a nők 18,2 életévet remélhettek 65 éves korukban, a 65 éves férfiak a még hátralévő élettartamuk 50%-át (7,3 évet), míg a nők 43%-át (7,9 évet) remélhették egészségesen eltölteni.
2024-ben az ország összes régiójában magasabb volt a nők születéskor várható élettartama, mint a férfiaké. Mind a férfiaknál, mind pedig nőknél Budapesten volt a legmagasabb ez az érték (férfiak: 74,9 év, nők: 80,6 év), Észak-Magyarországon pedig a legalacsonyabb (férfiak: 71,8 év, nők: 78,1 év).
Nemzetközi kitekintés
2024-ben a születéskor várható élettartam Magyarországon az EU országainak rangsorában 8,6 évvel maradt el az élen álló Svédországétől és 5,2 évvel az EU átlagától. Az Európai Unióban a férfiak átlagosan 78,9, a nők 84,1 évet éltek, amely a férfiaknál 5,2, a nőknél 4,2 évvel volt magasabb, mint hazánkban. A 65 éves korban várható élettartam 2024-ben Magyarországon 3,3 évvel volt alacsonyabb az uniós átlagnál. A 65 éves magyar férfiak 14,7, a nők 18,6 évet remélhettek, 3,7, illetve 3,2 évvel kevesebbet az EU-országok nemenkénti átlagánál.
Az egészségesen várható élettartam hazai értéke az elmúlt években fokozatosan közelített az uniós átlaghoz. Míg 2016-ban a férfiaknál 4,1, a nőknél 4,2 év volt a lemaradásunk, 2023-ban a férfiaknál 0,3 évre csökkent a különbség, a nőknél viszont a hazai érték már 1,3 évvel maghaladta az uniós átlagot az Eurostat adatai szerint. A 65 éves korban egészségesen várható élettartam a férfiak esetében 2,1, a nőknél 1,8 évvel maradt el az EU átlagától, ami a 2019-es értékekhez képest javulást jelent (2019-ben a férfiaknál 3,5, a nőknél 3,0 év volt a különbség). A születéskor egészségesen várható élettartamok a várható élettartamoktól eltérően Európa egyes országaiban magasabbak a férfiak esetében, mint a nőknél, de ebben a kulturális különbségeknek is szerepük lehet. (A számítások során véleményalapú kérdéssel mérik fel az egészségi állapotból eredő korlátozottság előfordulását.) A kelet- és közép-európai országokban, ahol a mutató értéke a nők esetében magasabb, a különbség értéke akár a 4 évet is megközelítheti, ugyanakkor a fejlettebb európai országokban a nők „előnye” nem számottevő. 2023-ban Magyarországon a nők-férfiak közötti különbség az uniós átlagnál (0,5 év) 2,1 évvel volt magasabb.