Definíciók
Azok a háztartások tartoznak a nagyon alacsony munkaintenzitásúak közé, amelyekben a munkaképes korú tagok (18–64 évesek) a kérdezést megelőző évben a lehetséges munkaidejük kevesebb mint 20%-át töltötték munkával.
Relevancia
A szegénységet az Európai Unió valamennyi tagállamában egységes mutatórendszer alapján számolják. A fő indikátor a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya (At Risk of Poverty or Social Exclusion: AROPE), amely együttesen vizsgálja a jövedelmet, az anyagi nélkülözést, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődést. Ez utóbbit a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatójával mérjük.
Elemzés
Magyarországon 2015 és 2024 között jelentősen, 8,8%-ról 4,7%-ra mérséklődött a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya. Ez az elmozdulás az uniós tagállamok között az egyik legjelentősebb javulásnak számít, amelynek eredményeként a hazai mutató folyamatosan kedvezőbb volt az uniós átlagnál, elsősorban a foglalkoztatottság növekedésének köszönhetően. A javulás minden korcsoportot érintett, ám annak mértéke eltérően alakult: a legjelentősebb áttörés a 18 év alattiak körében volt megfigyelhető, ami a gyermekes háztartások foglalkoztatottságának javulását tükrözi. 2024-re a 18–24 éves fiatal felnőttek körében a mutató értéke 5,1%-ra emelkedett, ami a tanulásból a munkába való átmenet nehézségeire utalhat. Bár a 60–64 évesek helyzete hosszabb távon jelentősen javult, továbbra is ebben a korosztályban a legmagasabb a nagyon alacsony munkaintenzitás kockázata, melynek értéke 2024-ben meghaladta a 11%-ot.
Nemzetközi kitekintés
A mutató értéke továbbra is jelentősen kedvezőbb az EU átlagnál, így Magyarország a munkaszegénység által legkevésbé érintett országok közé tartozik. 2024-ben az Európai Unióban a legmagasabb arányban Belgiumban (11,4%), Dániában (10,6%), és Németországban (10,0%), a legalacsonyabb mértékben pedig Szlovéniában (3,5%), Luxemburgban (3,9%), valamint Lengyelországban (3,9%) élt a lakosság nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban.