Definíciók
A személyszállítás teljesítményét utaskilométerben fejezzük ki, amely alatt egy utas egy kilométerre történő szállítását, összesítve pedig az utasok által megtett távolság egészét értjük.
Relevancia
A 2011-ben jóváhagyott uniós közlekedéspolitikai célkitűzés szerint biztosítani kell, hogy 2050-re a 300 kilométert meghaladó személyszállítás nagyobbrészt vasúton bonyolódjon. A személyszállítás szerkezetének változtatása, közép-, illetve hosszabb távon pedig a környezetkímélőbb közlekedési módozatokra való átállás összhangban van a hazai stratégiai elképzeléssel.
Elemzés
A két közlekedési mód megoszlásán belül a vasúti személyszállítás aránya 2010 és 2020 között fokozatosan mérséklődött. Ezt követően azonban markáns növekedés indult meg: 2024-re a vasút részaránya elérte a 49%-ot, ami 2025-re visszaszorult 48%-ra. Ez a részarány megközelítette az uniós közlekedéspolitikai célértéket. Ez arra utal, hogy a vasút szerepe a helyközi személyszállításon belül erősödik, és hosszabb távon is közelebb kerülhet az uniós közlekedéspolitikai célkitűzés teljesítéséhez.
Nemzetközi kitekintés
2023-ban az Európai Unió tagállamai közül továbbra is Hollandiában volt a legmagasabb a vasúti személyszállítás szárazföldön belüli aránya (82%), ezt követte Franciaország 68%-kal, illetve Ausztria és Németország 59-60%-kal. Az uniós átlag közel 50% volt, amihez képest Magyarország 40,8%-os értéke, valamint a többi visegrádi ország (Lengyelország 47,5%, Csehország 46,2%, Szlovákia 42,4%) teljesítménye is némileg elmaradt. A lista végén Írország (14,6%), Észtország (14,1%), Litvánia (12,8%), és Görögország (3,3%) találhatók.