Definíciók
A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) a bruttó hazai termékből (GDP) származtatható mutató. A GDP-vel ellentétben nem tartalmazza a hazánkban működő külföldi tőke által létrehozott tulajdonosi jövedelmeket és a külföldi munkavállalók magyarországi jövedelmeit, viszont szerepel benne a magyar befektetők és munkavállalók külföldön szerzett jövedelme, valamint az Európai Unióból kapott támogatások és fizetett adók egyenlegének összege.
Relevancia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megállapítja, hogy a magyar gazdaság nemzetközi kitettsége, a külföldi tőkétől és nyersanyagoktól való függése magas, amihez jelentős, a külföld felé való eladósodottság társul. Magyarországon a GNI szintje elmarad a GDP-étől, melyet – a kevésbé hangsúlyos munkajövedelmekkel és folyó transzferekkel szemben – a nagyobb volumenű tőkejövedelmek egyenlege eredményez.
Elemzés
2010-ben a GNI és a GDP egymáshoz viszonyított aránya 95,4% volt. Ezt követően némileg ingadozva, de trendszerűen enyhén csökkent a rés, majd 2024-ben a mutatók aránya 98% volt. Az arányra a legnagyobb hatást jellemzően a tulajdonosi jövedelem gyakorolja. Az átvezető tételek közül a munkavállalói jövedelem és az EU-transzferek pozitív egyenlegeinek összege sem ellensúlyozza a tulajdonosi jövedelem állandó negatív balanszát. A tétel 2020-ban, majd 2021-ben bekövetkezett, előző évhez viszonyított 17 és 15%-os zuhanása a külföldön dolgozók jövedelmének határozott csökkenésével magyarázható, amelyet jórészt a világjárvánnyal összefüggő korlátozások okozhattak. 2022-re, majd 2023-ra is a munkavállalói jövedelem mindkét szára dinamikusan nőtt. 2024-re a kiadási oldal csökkenése és a bevételi oldal további emelkedése az egyenleg 21%-os növekedését eredményezte.
A tulajdonból származó jövedelem egyenlegét a visszaforgatott jövedelem, az osztalék és a kamat hektikussága befolyásolja, amelyek belső megoszlása is változatos. A volatilitást jól jelzi, hogy a visszaforgatott jövedelem esetében az idősorban a 2008-as gazdasági világválság idején (2008-ról 2009-re) 1124 milliárd forintos emelkedés, majd 2013-ról 2014-re közelítő nagyságrendű, ellentétes irányú, 1085 milliárd forintos csökkenés történt. Az ezt követően is ingadozó mértékben változó idősort 356 milliárd forintos csökkenés zárja 2024-re. Az osztalék kimagasló, bár ellentétes tendenciájú változása 2015-re (–841 milliárd forint) és 2020-ra (751 milliárd) következett be. 2022-re nagymértékű, 1221 milliárd összegű visszaesés volt tapasztalható, ami 2023-ra további 37%-kal csökkent. 2024-re a bevétel (+26%) és kiadás (–15%) oldal ellentétes irányú elmozdulása az egyenleg 1139 milliárd forintos növekedését eredményezte. A kamatadatok alakulása némileg kiegyensúlyozottabb, bár ennél a tételnél is előfordult nagyobb kilengés, 2024-re az egyenleg 460 milliárd forinttal csökkent, az EU-tól kapott támogatások összege pedig ugyanebben az évben 507 milliárd forinttal meghaladta a befizetéseinket.