Definíciók
Az egészségi állapot jellemzésére a lakossági felvételekben leginkább elfogadott az egészség önértékelése (vélt egészség), vagyis a válaszadók egy ötfokozatú skálán – mely a nagyon jótól a nagyon rosszig terjed – határozzák meg egészségi állapotukat. A jövedelmi ötödök számításakor a háztartás nagyságát és összetételét is tekintetbe vesszük, és az egy főre jutó jövedelem értékével számolunk. A népességet az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint növekvő sorba rendezve és öt egyenlő részre osztva, az egyes ötödökbe a népesség 20%-a tartozik, a legszegényebbek az 1., a leggazdagabbak az 5. ötödbe. A közölt adatok forrása az Európai Unió harmonizált jövedelemre és életkörülményekre vonatkozó felvétele (EU-SILC, European Union Statistics on Income and Living Conditions).
Relevancia
A vélt egészség indikátor az egészségi állapot (közvetetten életminőség) jellemzésére, mérésére szolgáló szubjektív mutató, az egyének saját egészségükről alkotott véleményén alapul. A mutató szoros kapcsolatban áll a tényleges egészségi állapottal és a jövedelmi helyzettel is.
Elemzés
Magyarországon 2025-ben a felnőtt lakosság túlnyomó többsége (91%-a) elégedett volt az egészségi állapotával, vagy legalábbis megfelelőnek tartotta azt. Jónak vagy nagyon jónak 64%-uk ítélte, ez az arány 2024-hez képest mindössze 0,1 százalékpontos csökkenést mutat. A férfiak pozitívabban vélekednek saját egészségükről, noha a halálozási adatok és az egészségmagatartás vizsgálatából adódó eredmények is arra utalnak, hogy a nők alapvetően többet törődnek az egészségükkel, és inkább élnek kockázatkerülő módon (a rendszeres dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly vagy az elhízottság előfordulási gyakorisága a férfiak körében jelentősen magasabb). 2025-ben a férfiak 67, a nők 62%-a tartotta nagyon jónak vagy jónak az egészségét. A nagyon jó anyagi helyzetűek nagyobb arányban (21%) állítják magukról, hogy kitűnő egészségi állapotnak örvendenek, mint a legalacsonyabb jövedelműek (12%). Az egyén egészségmegőrzését és egészségtudatos magatartását befolyásolja az iskolázottság. A felsőfokú végzettségűek lényegesen jobbnak tartják az egészségüket, mint a csak általános iskolai vagy középfokú végzettséggel rendelkezők. Körükben az alapfokú végzettségűekhez képest másfélszer magasabb az ezt jónak vagy nagyon jónak tartók aránya, míg az alapfokú végzettségűek közt közel ötször magasabb az egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak ítélők aránya.
Nemzetközi kitekintés
Az EU-SILC-felmérés szerint a 2020-as évek elején megközelítette az európai átlagot az egészségi állapotukat nagyon jónak vagy jónak tartók aránya Magyarországon. 2009 és 2019 között az uniós átlagtól való eltérés 8 és 12 százalékpont között ingadozott, majd a hazai érték emelkedő tendenciája és az uniós érték stagnálása következtében a különbség 2021-től 3-5 százalékpontra csökkent. 2025-ben a hazai érték 64%, míg az az EU átlaga 68% volt. 2020–21-ben a környező országok többségében javult az egészségi állapot önértékelése, amely többek között azzal magyarázható, hogy a Covid19-járvány fényében egyéb egészségi problémák kevésbé súlyosnak tűnhettek. Bár 2022-től ezek közül több országban is stagnálni vagy csökkenni kezdett a vélt egészség értéke, Magyarországon kívül Horvátországban, Csehországban, Máltán, Lengyelországban, Litvániában Szlovákiában és további 5 országban 2025-ben mért érték meghaladta a a 2019-est.