Definíciók
Az indikátor az erdőterület arányát mutatja az ország területéhez viszonyítva. Erdőterület alatt az Országos Erdőállomány Adattárban (OEA) nyilvántartott, művelési ágtól függetlenül az 1500 m2-t meghaladó, erdei fákkal és cserjékkel borított, erdőgazdálkodással hasznosított területet értjük.Az indikátor az erdőterület arányát mutatja az ország területéhez viszonyítva. Erdőterület alatt az Országos Erdőállomány Adattárban (OEA) nyilvántartott, művelési ágtól függetlenül az 1500 m2-t meghaladó, erdei fákkal és cserjékkel borított, erdőgazdálkodással hasznosított területet értjük.
Relevancia
Az erdők számos olyan ellátó, szabályozó, valamint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, amelyek jelentős szerepet játszanak az élhető környezet fenntartásában: többek között hozzájárulnak a talaj (víz- és szélerózióval szembeni) védelméhez, védik a vízgyűjtőket, szén-dioxid-megkötésük révén mérséklik a klímaváltozás hatásait, faállományuk fontos nyersanyag, biomasszaként az egyik legfontosabb megújuló energiaforrást biztosítják. Gazdag faj- és élőhely-diverzitásuk révén hozzájárulnak a biológiai sokféleség fenntartásához. Ennek tükrében a hazai erdőterületek növelése egyik kiemelt célkitűzése a 2030-ig szóló Nemzeti Erdőstratégiának, amely hosszú távon 27%-os erdősültségi szint elérését irányozza elő az erdőtelepítési, országfásítási programok keretében.
Elemzés
A hazai erdők 1,96 millió hektárt, az ország területének 21,1%-át foglalták el 2024-ben. Az ezredforduló óta az erdőtelepítéseknek köszönhetően az erdőterület 174 ezer hektárral, mintegy 9,7%-kal, az országos erdősültség 1,9 százalékponttal bővült. Az elsődleges rendeltetés szerinti szerkezet módosul: a védelmi célú erdők aránya a gazdasági célúak rovására növekszik. Az erdővel borított területek részaránya Észak-Magyarországon a legnagyobb (30%), míg az Alföldön – a jelentős mezőgazdasági területek miatt – a legalacsonyabb. Nógrád vármegye 40%-os erdősültsége kiemelkedő. Szintén magas, az országos átlagot számottevően meghaladó (30% körüli) az erdőterület aránya Zala, Veszprém, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A legkevésbé erdősült Békés vármegye, erdőborítottsága 5% alatti.
Az erdőterületek növelésére irányuló törekvéseket jól tükrözi, hogy az elmúlt négy évben nagyobb mértékű erdőtelepítés történt, mint az azt megelőző 10 év során összesen. A 2023/2024-es tenyészeti év során több mint 3 ezer hektáron zajlott erdősítés, melynek közel fele Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Pest vármegye erdőterületeit növelte.
Nemzetközi kitekintés
Magyarország az erdősültség alapján az uniós tagállamok sorában az alsó harmadhoz tartozik. A tagországok közül Finnország (66%), Svédország (63%) és Szlovénia (58%) jár az élen, míg Málta és Hollandia erdőborítottsága mindössze 1,5, illetve 9,7%.