Definíciók
A Gini-index, amely elnevezését az olasz statisztikusról, Corrado Giniről kapta, azt méri, hogy mennyire egyenletes a jövedelem eloszlása a társadalomban. Értéke abszolút számmal kifejezve 0 és 1 (az Eurostat százalékban közli) közé esik, ahol a 0 érték a tökéletesen egyenletes eloszlást, az 1 (100%) pedig a teljes egyenlőtlenséget jelenti.
Relevancia
Társadalmi egyenlőtlenségek egyidejűleg több dimenzióban is léteznek, például földrajzi térben – az ország területi egységei között – településtípusonként, az iskolai végzettséghez kapcsolódóan vagy a nemek között is. Egyenlőtlenség alatt mégis elsősorban a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségét értjük, amely sokszor szervesen kapcsolódik az előbbiekhez. Az extrém méretű egyenlőtlenség negatív hatással van a társadalmi kohézióra, ezért ennek csökkentése a fenntarthatóság társadalmi vetületének lényeges összetevője. A jövedelemeloszlás egyenlőtlenségének különböző mérőszámai azt fejezik ki, hogy mekkorák a jövedelmi különbségek a társadalom tagjai között, illetve azok miként változtak az elmúlt évek során.
Elemzés
A Gini-együttható alakulása alapján Magyarországon a jövedelmi egyenlőtlenség 2010 óta viszonylag stabil maradt. Azóta ez az érték minden évben az EU átlagánál (29,4–30,8%) alacsonyabb, ami arra utal, hogy Magyarországon a jövedelmi különbségek visszafogottabbak az uniós átlagnál. 2024-ben 28%-os volt az index, ami az utóbbi évek enyhe ingadozásai ellenére is a mérsékelt egyenlőtlenség szintjét tükrözi.
Nemzetközi kitekintés
Az EU-t tekintve az adatok hosszú távon stabil tendenciát és a jövedelemeloszlás viszonylag kiegyensúlyozott állapotát mutatják. Magyarország az Európai Unión belül a kevésbé egyenlőtlen országok közé tartozik, mutatójának értéke (28,0%) alacsonyabb az uniós átlagnál (29,4%). 2024-ben a tagállamok közül Bulgáriában (38,4%), Litvániában (35,3%) és Lettországban (34,2%) volt a legmagasabb a jövedelemeloszlás egyenlőtlensége, míg Csehországban (23,7%) és Szlovákiában (21,7%) a legalacsonyabb.