Definíciók
A szennyezett területekkel veszélyeztetett ivóvízbázisok aránya az összes ivóvízbázishoz viszonyítva azt mutatja meg, hogy a sérülékeny vagy ismeretlen sérülékenységű vízbázisok közül melyek érintettek ipari tevékenység okozta talaj- vagy talajvíz-szennyeződéssel. A mutató a VGT3 veszélyeztetettségi vizsgálata alapján azokat az eseteket is rögzíti, ahol a szennyezés már a termelő- vagy monitoringkutakban is megjelent (2021: 6,0% a VGT3-vízbázis).
Relevancia
- január 12-én hatályba lépett az új Ivóvíz Irányelv – az Európai Parlament és a Tanács az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 2020/2184 irányelve. Ez a víz biztonságosságának kockázatalapú megközelítését írja elő, amely a vízgyűjtő területtől a vízkivételi területen, a vízkezelésen, a víztároláson és -elosztáson át az ellátási lánc egészére kiterjed. A kockázatértékelési folyamat olyan vizsgálati elemeket is tartalmaz, melyek közvetlenül szolgálják az ivóvízbázisok védelmét. A szennyezett területek és az ivóvízbázisok kapcsolatának vizsgálata a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során történik. Annak ciklusa 6 év, a különböző országok ezen vizsgálat során eltérő módszertant és értelmezést használnak.
Elemzés
Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervének második felülvizsgálata (VGT3) részletes mellékletben rögzíti a felszíni és a felszín alatti üzemelő, tartalék, távlati, valamint üzemen kívüli ivóvízbázisokat. A jelenlegi nyilvántartásban – minden státuszt figyelembe véve – 2050 darab ivóvízbázis szerepel.
Hazánkban a felszín alatti vizekben azonosított szennyező anyagok közel felét az alifás szénhidrogének (TPH), valamint a benzol és alkilbenzolok (BTEX) csoportja adja. Ezeket a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), a fémek (összes kioldható) és félfémek követik, majd a szervetlen vegyületek és a halogénezett-alifás szénhidrogének zárják a gyakorisági sortban.
A vízbázisok érintettsége szempontjából a szennyezett területek és a vízbázisok védőterületeinek egymáshoz való elhelyezkedési viszonya értékelhető. A szennyezett területek közel 98%-a nem érint vízbázist, azaz nem esik védőterületre.