Definíciók

Felsőfokú iskolai végzettségűeknek azokat tekintjük, akik diplomát szereztek valamely felsőoktatási intézményben (ideértve a felsőfokú szakképesítést, az egyetemek alap-, mester- és osztatlan képzéseit, a régi rendszerű egyetemi és főiskolai képzéseket, valamint a doktori végzettségeket is).

Relevancia

A 2013-ban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként jelöli meg az oktatásban eltöltött idő növelését, valamint az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentését. Azt, hogy a fenti cél elérése felé mennyi előrelépés történt, jól mutatja a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányának változása.

Elemzés

A 25–34 éves korosztály különösen érintett volt az elmúlt két évtized oktatási expanziójában. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2015-ig folyamatosan nőtt, majd a 2016-os csökkenést követően 2020-ig csak kismértékben változott. 2021-ben a 2,4 százalékpontos növekedés a járványhelyzetre vezethető vissza, amikor a nyelvvizsgamentesség miatt megnőtt a kiadott oklevelek száma.

A koronavírus-járvány időszakában alacsonyabb volt a felsőoktatásba jelentkezők létszáma, aminek következtében 2022-ben és 2023-ban enyhén csökkent a mutató értéke. 2024-ben – a járvány miatt eltolódó felsőoktatási jelentkezés hatására a 25–34 évesek 32,3%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2,2 százalékponttal nagyobb hányaduk, mint egy évvel korábban. 2025-ben azonban mindössze további 0,3 százalékponttal nőtt az érték, elérve a 32,6%-ot.

A nemek közötti különbség az iskolai végzettség tekintetében is megmutatkozik. 2010-ben magasabb arányban rendelkeztek felsőfokú végzettséggel a nők (30,9%), mint a férfiak (21,4%), és ez a különbség dinamikusan növekedett. 2025-ben a nők 37,6, a férfiak 27,9%-a rendelkezett diplomával, a két nem közötti eltérés 9,7 százalékpont volt.

Nemzetközi kitekintés

A felsőoktatási végzettséggel rendelkezők aránya 2010 és 2025 között az EU-ban jelentősen nőtt. A mutató értéke ebben az időszakban 32-ről 44,8% fölé emelkedett, azonban ez a 2030-ra kitűzött célértéktől (45%) még 0,2 százalékponttal elmaradt. 2025-ben Magyarországon az arányszám 12,2 százalékponttal alacsonyabb volt az uniós átlagnál.

Az EU-ban Írország, Luxemburg, Litvánia és Ciprus rendelkezik a legmagasabb aránnyal.