Definíciók
A kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága három fő összetevőből áll: készpénz és betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint rövid és hosszú lejáratú hitelek. Nem tartalmazza az államháztartáson belüli pénzügyi kapcsolatokat. Bruttó szemléletű, a szektor követelései nem vonhatók le az adósságból.
Relevancia
A kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága egyike a maastrichti szerződésben megfogalmazott kritériumoknak, amelyek teljesítése az euróövezethez történő csatlakozásnak feltétele. Eszerint az államadósság szintje nem haladhatja meg a bruttó hazai termék 60%-át, ha pedig meghaladja, akkor megfelelő mértékben és ütemben kell csökkenteni és közelíteni ehhez az értékhez. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megfogalmazza, hogy a kormányzatnak a költségvetés kialakítása során jelentős felelőssége van a hazai gazdasági tőke fenntarthatósága tekintetében.
Elemzés
Magyarországon a GDP arányában kifejezett államadósság a 2011-es 80,5%-os csúcs után lassú mérséklődésnek indult, 2019-ben érte el a mélypontját, 65,1%-ot, amely alig haladta meg a maastrichti küszöbértéket. Az adósságráta a pandémiát megelőzően folyamatosan csökkent, értéke 2019-ben érte el az időszak minimumát. 2020-ban a világjárvány hatására viszont 78,7%-ra ugrott, ez 2023 végére 73,5%-ra mérséklődött. Az egy főre jutó adósság hasonló ívet ír le: míg 2010-ben az egy főre jutó összesített adósság 4,1 millió forint volt, a 2010-es évek közepére megközelítette az 5 millió forintot. 2023-ra az egy főre jutó érték jelentősen megemelkedett (7,1 millió forint), 2024-ben pedig 6,3 millió forintot tett ki. Összetételét tekintve a 2010-es évek elején még a devizaadósság volt a meghatározó, 2011-ben az adósság 52,6%-át tette ki. A trend 2012-től megfordult és a devizaadósság folyamatosan és látványosan csökkent 2019-ig, amikor mindössze 21%-ot tett ki. 2020-tól kezdődően a devizaadósság részaránya újra növekedésnek indult és 2024 végére 33%-ra nőtt.
Nemzetközi kitekintés
Az EU tagországainak átlagos adósságrátája a 2008–2014 közötti időszakban – az anticiklikus gazdaságpolitikák eredményeként – növekedett. A mutató értéke 62,4-ről 86,9%-ra kúszott fel, majd 2015–2019 között fokozatosan csökkent 77,4%-ra. 2020-ban a koronavírus-járvány miatti többletkiadások következtében a kormányzati szektor adóssága újra emelkedett, az év végére GDP-arányosan 89,5%-ra ugrott, ami 2024 végéig 80,7%-ra mérséklődött. Az EU-tagállamok közül a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2024-ben Görögországban (154,2%), Olaszországban (134,9%) és Franciaországban (113,2%) volt a legmagasabb. Hazánk mutatója 7,2 százalékponttal az uniós átlag alatt maradt (73,5%). A legalacsonyabb adósságrátával Észtország (23,5%), Bulgária (23,8%) és Luxemburg (26,3%) rendelkezett.