Definíciók
A mutató a felszíni, valamint a felszín alatti vizekből történő vízkivételeket adja meg millió m3/év mértékegységben, lakossági, ipari és öntözési cél szerinti bontásban. A felszíni és a felszín alatti vízkészletet csökkentő vízkivételeket a vízfelhasználás típusa szerint csoportosítva összegezzük és a következő kategóriába soroljuk: ivóvíz, ipari, energetikai és öntözés. A felszíni vízkivételek esetében jelentős még a halgazdálkodás, rekreáció, természetvédelmi vízpótlás és az in situ (helyben történő) vízerőművek általi vízkivétel. A felszín alatti vízkivételeknél – a fentieken felül – a fürdő- és gyógyászati célú, valamint az engedély nélküli (utóbbi becsült mennyiség) vízhasználati kategóriákat különböztetjük meg.
Relevancia
A vízkivételek, vízbevezetések és elterelések megváltoztathatják a felszíni víztestek természetes vízjárását és lefolyási viszonyait, akár olyan mértékben is, amely már akadályozza az ökoszisztéma működését és a jó ökológiai állapot elérését. Felszín alatti vízkészletünk európai viszonylatban kiemelkedő jelentőségű, az ivóvízellátás 95%-a innen történik, emellett kiválóak a termálvizekkel kapcsolatos adottságaink is.
Ez a mutató a felszíni és a felszín alatti vizekből történő, engedély alapján végzett lakossági, ipari és öntözési vízkivételek mennyiségi alakulását mutatja, azaz három gazdasági és társadalmi szempontból fontos vízhasználati célra fókuszál.
Elemzés
A legnagyobb mennyiségű felszíni vizet a 2010 és 2020 közötti időszakban ipari, a következő két évben öntözési célra vették ki Magyarországon. Az öntözési célra használt felszíni vizek mennyisége 2021-ben és 2022-ben meredeken emelkedett, amely jórészt az aszályos időjárásra, valamint az állami támogatásokra vezethető vissza. 2023-ban – elsősorban a csapadékos időjárás miatt – a megelőző két évtől elmaradt, de még így is számottevően felülmúlta a 2010-es évek átlagát. Ezt követően, 2024-ben ismét növekedett, ezzel megközelítette a 2022-es rekordértéket. 2017-től jelentős mennyiségű öntözővizet lehet felhasználni anélkül, hogy vízkészletjárulékot kellene a vízhasználónak fizetnie, valamint öntözési beruházások esetében is lehet pályázni állami támogatásra. Számos vízpótlást könnyítő jogszabály bevezetésére került sor az elmúlt években. A lakossági célra felszíni vízből kivett ivóvíz mennyisége jóval kevesebb, mint a másik két vízhasználaté, ugyanis hazánkban a lakosság ivóvízzel történő ellátása döntően felszín alatti vízből történik.
A felszín alóli víztermelés mintegy háromnegyede a lakossági igények kiszolgálását biztosítja. Az erre a célra kivett vízmennyiség – elsősorban az emelkedő vízdíjak miatt – a 2000-es évek elején csökkenő tendenciát mutatott, azóta kisebb hullámzásokkal lényegében stagnál. Az öntözési célra felhasznált víz mennyiségében 2017 óta fokozódó emelkedés figyelhető meg, de ebben nincsenek benne az engedély nélküli vízkivételek, melyek mértékét tanulmányok a bejelentett vízmennyiség duplájára (a 2013-2018. évi átlag alapján 134 millió m3/év-re) becsülik.