Definíciók

A működő vállalkozások száma megmutatja, hogy egy adott évben a regisztrált – jogilag létező – vállalkozások közül hány folytat gazdasági tevékenységet. Működőnek tekintünk minden vállalkozást, amelynek az adott évben volt árbevétele vagy foglalkoztatottja. Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában az adminisztratív nyilvántartásban szereplő, jogilag létező, adószámmal rendelkező egység, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési eljárás alatt állókat is.

Relevancia

A magyar gazdaságra a multinacionális nagyvállalatok és a hazai kis- és középvállalkozások jelenlétének kettőssége jellemző. Fontos cél utóbbiak megerősítése, versenyképességük növelése a bel- és külpiacon egyaránt. A Covid19-járvány hatását a nemzetgazdaság valamennyi szereplője megérezte, a kis- és középvállalkozások pedig még sebezhetőbbé váltak. Ennek ellenére továbbra is utóbbiak biztosítják a foglalkoztatás legnagyobb részét. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek a kezdő vállalkozásokat segítik a megerősödésben. További fontos teendő a vállalatokra nehezedő adminisztrációs költségek csökkentése, amelyek a szabályok bonyolultságából és állandó változásából adódóan jelentős terhet jelentenek a kkv-k számára. A keretstratégia megállapítja, hogy a vállalkozások többnyire már puszta működésükkel hozzájárulnak az értékteremtéshez és a gazdasági tőke erősítéséhez, önálló felelősségvállalásuk tovább javíthatja a hazai gazdasági erőforrások fenntarthatóságát. A hazai beszállítók, illetve elsősorban a lokális termelési rendszerek előnyben részesítése, továbbá a helyi, térségi gazdasági kapcsolatok erősítése hosszabb távon azt eredményezi, hogy az így megtermelt hozzáadott érték nagyobb hányada gazdagítja a Magyarországon élő embereket.

Elemzés

Hazánkban – az Európai Unió legtöbb tagországához hasonlóan – a társas vállalkozások többségükben kisvállalkozások. Létszám-kategóriák szerint 2000-ben a működő társas vállalkozások 98%-a 50 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozás volt. Ezen belül a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottat alkalmazó mikrovállalkozások aránya 89%-ot tett ki. Az 50–249 fős középvállalkozások részaránya 2,0, a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatoké 0,4% volt. 2000 és 2019 között ezek az arányok kismértékben eltolódtak a kisvállalkozások irányába, amelyek aránya 2019-ben 0,8 százalékponttal volt magasabb a tizenkilenc évvel korábbinál, a középvállalatoké 0,7, a nagyvállalatoké 0,1 százalékponttal zsugorodott.

A regisztrált társas vállalkozások száma 2012-ig évről évre emelkedett, 2000 és 2012 között a bővülés 46%-ot tett ki. 2020-ig folyamatosan csökkent a számuk, viszont 2021-ben újra növekedésnek indult, az év végére elérte az 527 ezret, amely 2%-os bővülést jelent az előző évhez képest. Az emelkedés mértéke a kezdeti években (2000–2004) 4–5% között mozgott. A válságot követően a bővülés 3% körül volt. 2008-ban az ehhez képest kiugró emelkedés (5,7%) elsősorban a törvényi változásokkal magyarázható. A vállalkozások beindításánál lényeges szempont az alapítás egyszerűsége, a bejegyzéshez szükséges tőke összege, valamint a felelősségvállalás mértéke. A korlátolt felelősségű társaságok száma az alapításukhoz szükséges törzstőke 2007. évi nagymértékű csökkentésével összefüggésben jelentősen emelkedett. 2013 és 2020 között 1–4%-os mérséklődés volt jellemző, ami részben – a visszaélések visszaszorítása érdekében hozott – törvényi változásokkal, így a cégalapítás megszigorításával, valamint a megemelkedett cégbejegyzési illetékkel magyarázható. További jogszabályi változások hatására is csökkent a társas vállalkozások száma: a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kötelezővé tette a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjének 3 millió forintra emelését.

A jogszabály a hatályba lépéstől 2 év haladékot adott a törzstőkeemelés teljesítésére, amit 2016-ban egy évvel meghosszabbítottak, de egyből esedékessé vált, ha a társasági szerződés módosult. Törzstőkeemelés hiányában a korlátolt felelősségű társaságoknak át kellett alakulniuk betéti vagy közkereseti társasággá. 2000-ben a regisztrált társas vállalkozások száma 412 ezer volt, 6,9% állt csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt. A társas vállalkozások száma 2020-ra 39%-kal haladta meg a 2000. évi szintet, eközben a csőd-, felszámolási, végelszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt állók aránya 2021-re 7,8%-ra nőtt. A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha

• a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja,
• a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be,
• a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre,
• a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és
• végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

A kényszertörlési eljárásokról 2014 óta rendelkezünk adatokkal. 2021-ben a társas vállalkozások 46%-a végelszámolásból, 24-24%-a felszámolásból és kényszertörlésből, 6%-a jogutóddal szűnt meg.