Definíciók

Rendszeres dohányzónak számítanak azok, akik napi rendszerességgel dohányoznak.

Relevancia

A dohányzás bizonyítottan oksági kapcsolatban áll számos daganatos, szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegség kialakulásával. Az anyai dohányzás emellett számos komplikációhoz vezethet a teherbeeséssel, a terhességgel és a szüléssel kapcsolatban is, és a bölcsőhalál bekövetkezésének kockázatát szintén emeli. A dohányzás egyes fertőző betegségek esetében is szerepet játszhat: a HIV-fertőzöttek különösen veszélyeztetettek gyenge immunrendszerük miatt. A tbc-halálozások magas számához is hozzájárul. A dohányzás következtében megromlott egészségi állapot nemcsak az egyén számára okozhat problémát, hanem az egészségügyi ellátások gyakoribb igénybevételéhez és a kiesett munkanapok számának emelkedéséhez vezethet, ez pedig jelentősen növeli a társadalmi költségeket is. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként fogalmazza meg az egészségkockázatos magatartási formák arányának mérséklését. Az egészségtudatos magatartás az egyének elsődleges felelőssége, a kormányzat számára viszont az egészségre káros termékekkel kapcsolatos tájékoztatás, a tiltás vagy az adóztatás szolgálhat eszközként a lakosság egészségi állapotának javítására, hiszen ezzel csökkenteni lehet az ilyen termékek árversenybeli előnyeit.

Elemzés

A 2019-ben végzett európai lakossági egészségfelmérés adatai szerint közel 2,4 millió felnőtt dohányzott Magyarországon, többségük napi rendszerességgel. A két nem között jelentős eltérés volt: a nők 22, a férfiak 27%-a gyújtott rá mindennap. 2000 óta összességében a férfiaknál csökkent, a nőknél stagnált a rendszeresen dohányzók aránya.

A dohányzás mint egészségkárosító magatartásforma a lakosság jelentős hányadára jellemző, hiszen csaknem minden harmadik felnőtt gyújt rá alkalomszerűen vagy akár naponta. A két nem között számottevőek a különbségek: a dohányzó nők aránya alacsonyabb, mint a férfiaké. Mivel a férfiak körében csökken a dohányzás, a nőknél viszont nem változott jelentős mértékben az elmúlt évtizedben, a nemek közötti olló zárulni látszik. A 65 évesek és annál idősebbek között lényegesen alacsonyabb a rendszeresen dohányzók aránya (férfiaknál 12, nőknél 11%), mint a 18–34 és 35–64 éves korosztályokban (férfiaknál 35 és 31, nőknél 27 és 26%). A férfiak körében Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon (37 és 35%), a nőknél Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon (27 és 26%) a legmagasabb a rendszeresen dohányzók aránya. A naponta dohányzóké mindkét nemnél (férfiaknál 18, nőknél 17%) Budapesten a legalacsonyabb.

Nemzetközi kitekintés

Az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint a dohányzással összefüggő százezer lakosra jutó standard halálozási ráta Magyarországon 2017-ben meghaladta az előző évit (2017-ben 373,8, 2016-ban 363,9), és több mint kétszerese volt az EU-államok átlagának (164,4). Azok közül az országok közül, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre áll 2017-es adat, hazánkat csak Litvánia múlja felül a dohányzással összefüggő halálozás terén. A mutató értéke ugyanakkor határozottan csökkent az elmúlt évtizedekben: 1980-ban még 570,2, 1990-ben 542,3, 2000-ben 512,9, 2010-ben pedig 425,2 volt a százezer főre jutó standardizált halálozási ráta Magyarországon.