Definíciók

A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) a GDP-ből származtatható mutató, figyelembe veszi a külföldről kapott és a külföldnek fizetett elsődleges jövedelmeket. A bruttó hazai termékkel ellentétben nem tartalmazza a hazánkban működő külföldi tőke által létrehozott tulajdonosi jövedelmeket és a külföldi munkavállalók magyarországi jövedelmeit, viszont szerepel benne a magyar befektetők és munkavállalók külföldön szerzett jövedelme, valamint az Európai Unióból kapott támogatások és fizetett adók egyenlegének összege.

Elsődleges jövedelem: az a jövedelem, amelyet a rezidens egységek kapnak, amiért közvetlenül részt vesznek a termelési folyamatban, valamint az a jövedelem, amelyet a pénzügyi eszköz vagy a természeti erőforrások birtokosa kap cserébe azért, hogy a pénzügyi eszközt vagy a természeti erőforrásokat egy másik gazdasági egység rendelkezésére bocsátja.

Munkavállalói jövedelem alatt a munkaadó által a munkavállaló részére az elszámolási időszak alatt elvégzett munkája ellenértékeként fizetett valamennyi pénzbeli vagy természetbeni díjazás értendő.

A tulajdonból származó jövedelem a pénzügyi eszköznek vagy a természeti erőforrásnak a tulajdonosuk által egy másik gazdasági egység rendelkezésére bocsátásáért cserébe járó jövedelem.

A kamat a betétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a kölcsön és az egyéb követelések tulajdonosainak jár a pénzügyi eszközök egy másik gazdasági egység rendelkezésére bocsátásáért.

Az osztalékok a részvények tulajdonosai által kapott tulajdonból származó jövedelmek olyan formái, amelyekre ezek a tulajdonosok például annak eredményeképpen válnak jogosulttá, hogy pénzeszközöket bocsátanak a vállalatok rendelkezésére.

A külföldi közvetlentőke-befektetés újrabefektetett jövedelme: a külföldi befektetéssel működő vállalat működési eredménye és az összes kapott tulajdonból származó jövedelem vagy folyó transzfer összege, amelyből kivonjuk az összes általa fizetett tulajdonból származó jövedelmet vagy folyó transzfert, beleértve a külföldi befektetők részére teljesített tényleges átutalásokat és a külföldi befektetéssel működő vállalat jövedelme, vagyona stb. után fizetendő minden adót.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megállapítja, hogy a magyar gazdaság nemzetközi kitettsége, a külföldi tőkétől és nyersanyagoktól való függése magas, amihez jelentős, a külföld felé való eladósodottság társul. Fontos az önrendelkezés megfelelő szintjének fenntartása a gazdaságpolitikai döntésekben. Magyarországon a GNI szintje elmarad a GDP-étől, melyet – a kevésbé hangsúlyos munkajövedelmekkel és folyó transzferekkel szemben – a nagyobb volumenű tőkejövedelmek egyenlege eredményez.

Elemzés

A GNI és a GDP egymáshoz viszonyított aránya 94%-hoz közeli szinten stagnált a 2000-es évek elején. A 2007-re az átvezető tételek egyenlegének visszaesését nagyrészt a tulajdonosi jövedelem egyenlegének csökkenése okozta, mely az idősorban a legalacsonyabb GNI-GDP hányadot (92,4%) eredményezte. Ezt követően némileg ingadozva, de alapvetően csökkent a GDP és a GNI közötti rés. A két mutató 2019-ben volt a legközelebb egymáshoz, ekkor egymáshoz viszonyított arányuk 97% feletti volt, csakúgy, mint 2020-ban.

A GNI-nak GDP-hez viszonyított arányára a legnagyobb hatást jellemzően a tulajdonosi jövedelem gyakorolja. Az átvezető tételek közül a munkavállalói jövedelem és az EU-transzferek pozitív egyenlegeinek összege sem ellensúlyozza a tulajdonosi jövedelem állandó negatív egyenlegét annyira, hogy megállítsa Magyarország tőkejövedelem-kiáramlását.

A munkavállalói jövedelem egyenlege 2000-ben 3 milliárd forint volt, majd az ezt követő nyolc év hektikusan mozgó idősora után 2008-tól – a 2017–2018 közötti visszaeséstől eltekintve – felfelé ívelő trend következett. A tétel 2020-ban bekövetkezett, előző évhez viszonyított 21,4%-os zuhanása a rövid távon külföldön dolgozók jövedelmének határozott mérséklődésével magyarázható, amit jórészt a világjárvány és az ahhoz kapcsolódó korlátozások okozhattak.

A tulajdonból származó jövedelem egyenlegét a visszaforgatott jövedelem, az osztalék és a kamat hektikussága befolyásolja, amelyek belső megoszlása is változatos. A volatilitást jól jelzi, hogy a visszaforgatott jövedelem 2008-ról 2009-re 1120 milliárd forinttal emelkedett, majd 2013-ról 2014-re 1083 milliárd forinttal csökkent. Ezt követően az ingadozó mértékben változó idősort a 2014. évhez hasonló irányú és nagyságrendű, –956 milliárd forintos elmozdulás zárja 2020-ra. Az osztalék kimagasló, bár ellentétes tendenciájú változása 2015-re (–844 milliárd forint), majd 2020-ra (811 milliárd) következett be. A kamatadatok alakulása némileg kiegyensúlyozottabb, bár ennél a tételnél is előfordult nagyobb elmozdulás, 2019-re az egyenleg 342 milliárd forinttal emelkedett.

Európai uniós csatlakozásunk óta az EU-transzferek egyenlege 2013-ig fokozatosan nőtt – visszaesés (5,2%) 2010-ben volt –, majd jellemzően évről évre csökkenő tendenciát mutatott, amit a 2020. évi 12%-os növekedés tört meg.