Definíciók
A mutatóban azokat vesszük számításba, akik arra a kérdésre, hogy „véleménye szerint hogyan tudja fedezni az Önök háztartása a szokásos kiadásokat?”, azt válaszolták, hogy „nagy nehézségek árán”.
Relevancia
A fejlődés materiális dimenziói mellett nélkülözhetetlen annak nyomon követése, hogy a társadalom tagjai szubjektív módon miként élik meg saját társadalmi helyzetüket. A Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök által 2008-ban életre hívott Stiglitz–Sen–Fitoussi bizottság azzal a feladattal állt fel, hogy javaslatokat tegyenek új statisztikai mérőmódszerekre, amelyek az addig általánosan elfogadott GDP-mutatónál alkalmasabbak a társadalmi folyamatok jellemzésére, a fenntarthatóság bemutatására. A bizottság által közzétett ajánlások között szerepel, hogy az objektív és szubjektív jólét mérése egyaránt kulcsfontosságú információkat szolgáltat az emberek életminőségéről. A statisztikai hivataloknak saját felméréseikbe olyan kérdéseket kell beépíteniük, amelyek révén megfoghatóvá válna az emberek életértékelése, a boldogságérzettel kapcsolatos tapasztalataik és prioritásaik. A mutató bár szubjektív megítélésen alapul, az (anyagi) jólétünkről is szolgáltat információkat.
Elemzés
Magyarországon az EU átlagánál magasabb azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy csak nagy nehézségek árán tudják fedezni a kiadásaikat. Míg az uniós átlag az elmúlt tíz évben 10% körül mozgott, addig a magyarországi eredmények esetében a vizsgált időszakban nagyobb változások és markáns trendek tapasztalhatók. A mutató 2007-ben 14%-ot tett ki, ezután meredekebben, 2009-től pedig enyhébben emelkedett, és 2013-ra elérte a 27%-ot azok aránya, akik csak nagyobb nehézségek árán tudják fedezni a szokásos kiadásaikat. 2014-től javuló trend kezdődött, csökkenésnek indult a mutató, és 2019-ben az előző évhez képest mért 3,5 százalékpontos javulás mellett 8,6% volt, megközelítette az EU28-átlagot (7,1%). 2020-ban kismértékben ismét emelkedett, és 10,7%-ot tett ki. Legnagyobb arányban a gyermeküket egyedül nevelők számolnak be anyagi nehézségről, közel egynegyedük (24,1%), és szintén az átlag fölötti ez az arány a három vagy több gyermeket nevelők között (17,2%).
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unióban (EU27) 2019-ben a lakosság 6,5-a számolt be arról, hogy nehezen tudja fedezni a szokásos kiadásait. 2013-ig enyhén emelkedett, ezt követően enyhén csökkent, illetve stagnált az unióban azok aránya, akik nehezen tudják fedezni szokásos kiadásaikat. Az anyagi biztonságérzet hiánya legnagyobb arányban Görögországban (37,7%), Bulgáriában (23,7%), illetve Cipruson (16,9%) okozott problémát. A nehézségekkel rendelkezők aránya legkisebb Németországban (1,4%, Finnországban (2,1%) és Észtországban (2,7%)volt 2019-ben.