Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály valamennyi tagjának

2005 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A mutató alakulása 2005 és 2015 között évről évre ingadozott, majd 2016-tól csökkenő tendenciát mutatott, csak 2019-ben mutatót kisebb emelkedést. 2020-ban a 16 éves és annál idősebb népesség 0,3%-a mondott le az orvosi ellátás igénybevételéről anyagi okok miatt.
Elsősorban az alsó jövedelmi ötödben számottevőek az anyagi okból meghiúsult orvos-beteg találkozások.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés

Definíciók

A meghiúsult orvos-beteg találkozások jövedelmi ötödök szerinti aránya megmutatja, hogy a különböző jövedelmi kategóriákba tartozók esetében mennyire gyakori, hogy anyagi okokból nem kerül sor valamilyen orvosi ellátás igénybevételére. A jövedelmi ötödöket az egy fogyasztási egységre jutó nettó jövedelem alapján képezik. Az indikátor segítségével megkaphatjuk, hogy az orvosi ellátás igénybevétele mennyire függ a jövedelemtől a 16 éves és annál idősebb népességnél.

Relevancia

Kiemelt fenntarthatósági cél a közpénzből finanszírozott szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, valamint az e szolgáltatások színvonalát befolyásoló, területi és szociokulturális eredetű egyenlőtlenségek csökkentése.

Elemzés

Az anyagi okból meghiúsult orvos-beteg találkozások aránya erősen összefügg a társadalom tagjainak jövedelmi helyzetével. Az alsóbb jövedelmi ötödbe tartozók, különösen a legszegényebbek sokkal gyakrabban számolnak be arról, hogy pénzhiány miatt nem tudtak igénybe venni valamilyen orvosi ellátást. 2020-ban a hazai népesség 0,3%-a saját bevallása szerint anyagi okok miatt mondott le az orvosi ellátásról. Ez az arány 2012-ben még 2,5% volt.

Nemzetközi kitekintés

A jövedelmi különbségek az Európai Unió összes tagországában változó mértékben ugyan, de összefüggnek az anyagi okból elmaradt orvos-beteg találkozások mértékével. A legalsó ötöd helyzete tekintetében jelentősek a különbségek az országok között. 2019-ben kiemelkedően rossz értékeket Görögországban mértek, ahol a legszegényebbek 16,9%-a számolt be arról, hogy anyagi okból le kellett mondania valamilyen orvosi ellátásról. A legkedvezőbb eredményeket Máltán és Szlovéniában találjuk, ahol az alsó ötödben 0,1%-ot érintett a probléma.

A kiadvány adatai 2021. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.