Definíciók

Az általános bizalom szintje a lakosságra vonatkozóan azt mutatja meg, hogy az emberek mennyire bíznak egymásban. A mutató lakossági adatfelvételből származik, amelynek keretében a 16 éves és annál idősebb válaszadók egy 0-tól 10-ig terjedő skálán értékelhették azt, hogy személy szerint mit gondolnak, mennyire lehet megbízni az emberekben. A 0 jelentése, hogy „egyáltalán nem lehet megbízni”, a 10-esé pedig, hogy „teljes mértékben meg lehet bízni”.

Relevancia

A pozitív jövőkép magában foglalja azt a képességet és szubjektív biztonságérzetet, hogy a válaszadó bízik abban, hogy a változó körülmények között képes lesz megfelelő erőforrásokat mobilizálni felmerülő problémái megoldására, és adott esetben nem csupán saját erőforrásaira számíthat, hanem külső segítségben (pl. kölcsönös szívességek rendszerében) is bízhat. Az emberek közötti pozitív együttműködés és bizalom az ún. társadalmi tőke részét képezi, ami fontos szerepet játszik a társadalmi újratermelésben, ezen belül a jóllét jövőbeli alakulásában.

Elemzés

Az emberekbe vetett bizalom szintjét 2013-tól kezdve mérik, 2015 óta minden évben. Míg 2013-ban egy 0-tól 10-ig terjedő skálán az átlagérték 5,3 volt, addig az utóbbi négy évben stagnál az eredmény, 5 körüli átlagponttal. A korábbi, kismintás ESS- (European Social Survey) adatfelvételek eredményeit megerősítik a KSH által gyűjtött hivatalos statisztikai adatok (melyek forrása a HKÉF-felvétel), miszerint hazánkban az emberek közötti bizalom szintje közepes mértékű. Az emberekbe vetett általános bizalom mértéke összefügg az életkorral. Jellemzően magasabb bizalmi szint kapcsolódik a fiatalabb korosztályokhoz, közülük is a 16–24 évesek körében figyelhető meg a legmagasabb átlagérték, amely 2020-ban 5,62 volt, a legalacsonyabb pedig az idősebb korosztályokban van jelen, ugyanis a 65 évesek és annál idősebbek 2020-ban épphogy elérték az 5-ös átlagpontot. Ezek alapján megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával a bizalmi index csökken.

Az iskolai végzettséget tekintve is a korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bíztak embertársaikban (5,55), a legkevésbé pedig a legfeljebb általános iskolai végzettségűek (4,81). A középfokú végzettségűeket tekintve az érettségi megléte is növeli az bizalom szintjét (nem rendelkezett érettségivel: 4,97, érettségizett: 5,13).

Az emberekbe vetett bizalom szintje 2020-ban a fővárosban élők körében volt a legalacsonyabb (4,89). Míg az elmúlt évben a községben élők bíztak meg leginkább embertársaikban, addig 2020-ban a megyeszékhelyen, megyei jogú városokban élők (5,32).