Definíciók

Súlyos anyagi depriváció: azon személyekre érvényes, akikre az alábbi kilenc problémából legalább négy jellemző:

1. hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék;
2. a lakás megfelelő fűtésének hiánya;
3. kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya;
4. évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya;
5. anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival;
6. anyagi okból nem rendelkezik mosógéppel;
7. anyagi okból nem rendelkezik színes televízióval;
8. anyagi okból nem rendelkezik telefonnal;
9. váratlan kiadások fedezésének hiánya.

Relevancia

A fenntartható fejlődés fogalmától elválaszthatatlan az a követelmény, hogy a társadalom mindegyik rétege számára elérhetőek legyenek azok a javak és szolgáltatások, amelyek részét képezik egy átlagosan elfogadható életvitelnek. A fenntarthatóság megkérdőjeleződik, ha az előrejutás lehetősége csupán szelektív módon lehetséges, és léteznek olyan társadalmi csoportok, amelyek nem képesek fedezni alapvető szükségleteiket. A szegénység, illetve a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem az Európa, 2020 stratégiában is prioritásként szerepel. A súlyos anyagi deprivációban élők arányát mutató indikátor az egyik legfontosabb mérőszám, amely e küzdelem állásáról tájékoztat.

Elemzés

Magyarországon 2013 óta markáns javulás következett be a súlyos anyagi deprivációban élők arányát tekintve, aminek következtében egyre kisebb mértékű a hátrány az EU-átlaghoz képest. 2005-től 2008-ig határozottan csökkent az országban a súlyos anyagi deprivációban élők aránya, 2008-tól azonban gyors növekedésnek indult, 2013-ra megközelítette a 28%-ot. Ezt követően 2020-ra összesen 19,8 százalékpontos csökkenés mellett 8%-ra apadt.

A súlyos anyagi deprivációban élők aránya erős eltéréseket mutat korcsoportok szerint: leginkább a 0–17 éves korcsoportot veszélyezteti Magyarországon. E korcsoportban 2020-ban az előző évhez mért 2,1 százalékpontos csökkenés után 11% volt a depriváltak aránya. A legkedvezőbb helyzetben a 65 évesek és annál idősebbek találhatók, e csoportban a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 6,7%-ot tett ki.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unióban 2019-ben a lakosság 5,5%-a élt súlyos anyagi depriváció által érintett háztartásokban. Az EU egészét tekintve nem tapasztalunk olyan markáns folyamatokat, mint Magyarország esetében, de a tendenciák hasonlók: 2009-ig csökkent, ezt követően 2012-ig növekedett a súlyos anyagi deprivációban élők aránya, majd ezt követően folyamatosan csökken.