Definíciók
A külkereskedelmi termékforgalmi egyenleg a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbségét, az áruforgalom egyensúlyát mutatja be. A külkereskedelem relatív egyenlege az egyenleg és a termékexport egymáshoz viszonyított aránya, a külkereskedelmi passzívum, illetve aktívum relatív nagyságát fejezi ki.
Relevancia
A mutatószám kifejezi a kiviteli és behozatali forgalom értékének különbségét, az áruforgalom egyensúlyát (vagy annak hiányát). A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege a GDP és a folyó fizetési mérleg fontos eleme. Rámutat az ország nemzetközi beágyazottságára, a kereskedelmi kapcsolatok stabilitása és az elért eredmények révén a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságára és közvetve annak társadalmi hozadékaira (pl. exportpiachoz köthető foglalkoztatottság).
Elemzés
A 2008-as pénzügyi válság kirobbanása után a belföldi felhasználás stagnálása, majd visszaesése mellett a külkereskedelmi egyenleg látványosan javult. 2009-től a külkereskedelmi mérleg évről évre nagyobb többlettel zárt. Az egyenleg javulásának fő oka a fogyasztási célú import csökkenése és a híradástechnikai, majd a hazai autógyárak kapacitásának kiépülésével az autóipari termékek exportjának felfutása. 2011-ben az egyenleg értéke már meghaladta a 7 milliárd eurót, az export százalékában kifejezett többlet nagysága közel 9% volt. 2015-től kezdődően az egyenleg átlépte a 8 milliárd eurós értéket. Import- és exportoldalon évről évre folyamatos növekedés figyelhető meg. A külkereskedelmi egyenleg 2016-ban érte el a csúcspontját 9,7 milliárd eurós értékkel. 2017-ben a behozatal növekedése – a lakossági fogyasztás és a beruházások erőteljes növekedésével párhuzamosan – 2,7 százalékponttal volt nagyobb az exporténál, ennek eredményeként a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 8 milliárd euróra esett vissza. 2018-ban a behozatal növekedési üteme 3,1 százalékponttal meghaladta az exportét. Ennek hatására a termék-külkereskedelmi egyenleg 2,5 milliárd euróval romlott az előző évihez képest. Ez a tendencia tovább folytatódott 2019-ben is. A behozatal növekedési üteme 1,5 százalékponttal magasabb volt a kivitelnél, ami az aktívum 1,2 milliárd eurós mérséklődéséhez vezetett 2018-hoz viszonyítva. A 2020-as évben az importcsökkenés 1,3 százalékponttal nagyobb volt az exporthoz képest, ami a külkereskedelmi aktívum 1,3 milliárd eurós növekedését eredményezte. Az áruforgalom jelentős része – az Egyesült Királyság kilépése ellenére is – az európai uniós tagországokkal valósul meg, 2020-ban a tagországok együttes részaránya a kivitelben 77, a behozatalban 71%-os volt.
Nemzetközi kitekintés
Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, az Európai Unió termék-külkereskedelme már a gazdasági válság előtt is jelentős mértékű hiányt mutatott, amit a válság csak felerősített. A 2005-ös, 27 milliárd eurós hiány 2008-ra elérte negatív csúcspontját 134 milliárd eurós értékkel. Ezután a hiány mértéke 2011-ig fokozatosan 42 milliárd euróra csökkent. 2012-ben az unió külkereskedelmi egyenlege hosszú idő óta először aktívummal zárt. A 2012 és 2016 közötti időszakban fokozatosan növekvő többlet jellemezte az EU termék-külkereskedelmét. 2018-ban az aktívum valamelyest visszaesett az előző évhez képest. 2019-ben a forgalom dinamikus növekedésnek indult, de az export növekedési üteme (3,5%) kissé meghaladta az importét (1,5%). Ennek következtében a többlet ismét emelkedett, 191 milliárd eurót tett ki. A 2020-as év alakulását egyértelműen a Covid19-járvány határozta meg: export oldalon 9,4, míg import oldalon közel 12%-os visszaesés volt tapasztalható. Mivel a behozatal nagyobb mértékben csökkent a kivitelnél, így az egyenleg tekintetében javulás – és 216 milliárd eurós aktívum – jelentkezett.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive