Definíciók

Ez az indikátor a munkahellyel rendelkezők¹ arányát mutatja azon 20–34 éves fiatalok között, akik sikeresen befejezték közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat, 1–3 éve kerültek ki az oktatási rendszerből, és a lekérdezést megelőző négy hétben nem vettek részt oktatásban, képzésben.

Relevancia

Az Oktatás és képzés, 2020 uniós stratégia része az a célkitűzés, miszerint azon 20–34 éves fiatalok között, akik az elmúlt 1–3 évben sikeresen befejezték közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat, legalább 82% legyen a munkahellyel rendelkezők aránya.

Elemzés

A nemzetközi pénzügyi válságot megelőző években Magyarországon a 20–34 évesek körében a három éven belül legalább középfokú végzettséget szerzett fiatalok foglalkoztatási rátája² 80% körüli volt. A válság, illetve annak gazdasági hatása megtörte a korábbi évek kedvező tendenciáját, a foglalkoztatottság általános csökkenése a fiatalok vizsgált csoportját sem kímélte. 2009-től foglalkoztatási rátájuk csökkent, mely 2012-ben volt a mélyponton 75,5%-os értékével. Ezt követően jelentősen javult a frissen végzett 20–34 évesek elhelyezkedési esélye: 2014-ben foglalkoztatottságuk már meghaladta az EU-átlagot, 2016-ban pedig – átlépve a 2020-ra kitűzött 82%-os célértéket – 86,7%-ot ért el. 2018-ban volt a legkedvezőbb a vizsgált csoport elhelyezkedési esélye, ekkor foglalkoztatási rátájuk 90,7% volt. A követő két évben ugyan csökkent az érték, de meghaladta az uniós átlagot és a kitűzött célértéket is. 2020-ban az érintett fiatalok foglalkoztatási rátája 84,9% volt, ezen belül Észak-Magyarország (79,2%) és Észak-Alföld (76,8%) kivételével minden régióban felülmúlta a 2020-ra kitűzött uniós célértéket, és ezzel együtt az EU-átlagot (78,7%).

Nemzetközi kitekintés

A frissen végzett, legalább középfokú végzettségű fiatalok foglalkoztatási rátájának uniós átlaga a válság évéig kedvezően alakult, 2008-ban már majdnem elérte a 82%-os célértéket (81.8%). Ezt követően 2013-ig csökkent (74,3%-ra), majd folyamatos javulás mellett 2018-ig 80,9%-ra nőtt. A 2019 évi stagnálást követően 2020-ban – főként a Covid19-járvány munkaerőpiacra gyakorolt hatásának eredményeként – 78,7%-ra csökkent a vizsgált fiatalok foglalkoztatottsága. Bár az uniós átlagérték nem érte el a 2020-ra kitűzött 82%-os referenciaértéket, a 2020-as adatok alapján már 12 tagállamnak sikerült meghaladnia azt. Máltán (92,0%) és Németországban (90,5%) volt a legkedvezőbb a helyzet, míg Görögországban (54,9%) és Olaszországban (56,8%) mérték a legalacsonyabb értékeket.

A frissen végzett fiatalok foglalkoztatási rátája nemek szerint eltérő. A 27 tagországból 21-ben a fiatal férfiak foglalkoztatási mutatója magasabb a nőkénél. A legnagyobb eltérés Csehországban, illetve hazánkban figyelhető meg, előbbiben 12,4, utóbbiban 9,4 százalékponttal alacsonyabb a fiatal nők foglalkoztatási rátája, mint a férfiaké.

Minden uniós tagállam esetében igaz, hogy a felsőfokú végzettséget szerzett fiatalok nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint a középfokú végzettséggel rendelkező társaik. Az egyes tagországok között azonban jelentős eltérések is megfigyelhetők. Míg Dánia esetében a frissen végzett közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok foglalkoztatási rátája között csupán 3,3 százalékpont eltérés van, addig Bulgáriában, Írországban, Spanyolországban és Romániában a különbség meghaladja a 20 százalékpontot, Litvánia esetében pedig a 30 százalékpontot is. Magyarországon az eltérés 11,1 százalékpont, így a közép-, valamint felsőfokú végzettségűek elhelyezkedési esélyei nagyjából hasonlóak, mint az unió átlagában, ahol ez az eltérés 11,3 százalékpont.