Definíciók

A mutató a 16 éves és annál idősebb lakosságon belül azoknak az arányát mutatja, akiknek nincs olyan ismerőse, rokona, akivel meg tudja beszélni személyes dolgait. Az egyén személyes kapcsolataira, társas kapcsolatrendszerére, annak megtartó erejére vonatkozik az indikátor.

Relevancia

A magány, a mindennapi események verbális feldolgozásának hiánya, a fontosabb döntési szituációkban, vagy éppen nehezebb élethelyzetekben való támogató társas közeg hiánya nem csupán az egyén személyes életminőségére van negatív hatással, hanem a társadalom egészének kötőszövete is gyengülhet, amennyiben a társas kapcsolatok megtartó ereje nem funkcionál megfelelően.

Elemzés

2013-ban Magyarországon a 16 éves és annál idősebb népesség 3,4%-a nyilatkozott úgy, hogy nem tudja senkivel megbeszélni a személyes dolgait. A 2015-ös adatok szerint ez az arány 1,9%-ra csökkent, 2018-ra romlott a tendencia, ugyanis ebben az évben a lakosság 4,1%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs kivel megbeszélnie személyes dolgait. 2020-ban ismét javulás mutatkozott: a lakosság 2,7%-a, a férfiaknál 3,2, a nőknél 2,4% azok aránya, akiknél kimutatható a személyes kapcsolatok hiánya.

A férfiak esetén a 65–74 éveseknél, míg a nőknél a 75 éves és annál idősebb korosztályoknál magas annak a kockázata, hogy nem tudják senkivel sem megbeszélni életük eseményeit. A nemek közötti különbségek tekintetében fordulópontnak tekinthető a 75 éves és annál idősebb kor, körükben ugyanis a nők nagyobb arányban mondták, hogy nincs kivel megbeszélni személyes dolgaikat (ez összefüggésben állhat azzal, hogy a nők tovább élnek, így az özvegység is nagyobb arányban érintheti őket), míg az összes többi korosztályban a férfiak körében volt magasabb az arány. Legkevésbé a házasságban, házastársukkal együtt élőket érinti a személyes kapcsolatok hiánya (1,3%), míg leginkább az olyan házasokat, akik házastársuktól külön élnek (3,8%). A gazdaságilag aktívaknál kisebb azok aránya, akik nem tudják senkivel megbeszélni személyes dolgaikat. Az inaktívak egyes csoportjainál, különösen a munkanélküliek, az egészségügyi okból munkaképtelenek, valamint a nyugdíjasok esetében magas azok aránya, akik nem rendelkeznek megfelelő személyes kapcsolatokkal. Az iskolai végzettség szintjének emelkedésével csökken azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek olyan személyes kapcsolattal, amely segítséget nyújtana a mindennapi élet eseményeinek feldolgozásában. Míg a legfeljebb alapfokú végzettségűek 3,4%-a, addig a felsőfokú végzettségűek 1,9%-a válaszolta azt 2020-ban, hogy nem tudja megbeszélni senkivel személyes dolgait.