Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára
Definíciók
Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása az energiafelhasználással kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) és a bruttó belföldi energiafelhasználás hányadosa.
Relevancia
A mutató arról ad információt, hogy az energiafelhasználás eszközei és módszerei mennyire terhelik a környezetet és az emberi egészséget, ugyanakkor jellemzi a gazdaság és a társadalom szereplőinek környezettudatosságát is. Az alacsony vagy alacsonyabb karbontartalmú tüzelőanyagokra való áttérés az unió fenntartható fejlődési stratégiájának számos célkitűzését elősegíti. Az alacsonyabb karbontartalmú tüzelőanyagok és a megújuló energiák használata csökkenti az ÜHG-kibocsátást, ezáltal hozzájárul az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitásának mérséklődéséhez. A hatékony energiafelhasználás gyakorlati megvalósításához a biomassza, a geotermikus, a víz-, a nap- és a szélenergia és a biogáz energiafelhasználáson belüli részaranyának növelése szükséges, ami hozzájárul egy fenntarthatóbb energiagazdálkodás kialakításához is. Az Európa, 2020 stratégia célkitűzése, hogy az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások részarányát a végső energiafelhasználásban 2020-ig 20%-ra kell növelni az unióban. Az indikátor része az unió fenntartható fejlődési célok elnevezésű indikátorkészletének és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG).
Elemzés
Az egységnyi energiafelhasználásra jutó energiafelhasználással kapcsolatos ÜHG-kibocsátás Magyarországon csökken, elsősorban a szilárd tüzelőanyagok helyett a gáz és a megújuló energiák térnyerése miatt.
Nemzetközi kitekintés
1990-től 2019-ig az egységnyi energiafelhasználásra jutó energiafelhasználással kapcsolatos ÜHG-kibocsátás az unióban is csökkent. A V4-országok közül a magyar értéknél (–23%) csak a cseh kedvezőbb (–26%). A szlovák mutató (–22%) a magyar (–23%) és az uniós átlagérték (–17%) között helyezkedik el, a lengyel a legkedvezőtlenebb a négy ország közül (–14%). A román (–14%) és az osztrák érték (–16%) az uniós átlag közelében van. A szlovén és a horvát 10, illetve 13%-os csökkenést mutat 2000-hez viszonyítva.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive