Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára
Definíciók
A bölcsődei kihasználtság százalékos mutató, a beíratott gyermekek és a működő bölcsődei – ideértve a hagyományos, a családi, a munkahelyi és a mini – férőhelyek számának hányadosával határozható meg. Az óvodai kihasználtság az óvodába felvett és az adatfelvétel eszmei időpontjában az óvoda nyilvántartásában szereplő gyermekek és a működő óvodák férőhelyeinek aránya.
Relevancia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a gyermekek leszakadásának visszaszorítása érdekében fontos, hogy a 3 éven aluli gyermekek és a szüleik számára biztosított legyen a hozzáférés az egészségügyi, a gondozási, a korai fejlesztési és a szociális szolgáltatásokhoz. Ehhez szükséges a helyben elérhető szolgáltatások összehangolása. A későbbi sikeres iskolai életút megalapozásához és a lemorzsolódás elkerüléséhez fontos a gyermekek 3 éves kortól történő óvodáztatása, majd a minőségi, integrált oktatás elérhetőségének biztosítása. A még nem iskolaköteles gyermekek napközbeni elhelyezési lehetősége elősegíti a szülők munkába állását is. A fiatal anyák és apák munkavállalási lehetősége hozzájárul ahhoz, hogy egyfelől a gyermekvállalás kisebb jövedelemkieséssel járjon a családok számára, másfelől pedig ahhoz, hogy a szülők szakmai tudásában megtestesülő humántőke hasznosuljon.
Elemzés
3 éves korig a kisgyermekek – családon kívüli – napközbeni ellátásának fő formája a bölcsőde, majd az iskolakezdésig az óvoda. A bölcsődei ellátórendszer – amely alapvetően a 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátására szakosodott intézményi vagy szolgáltatási forma – 2017. január 1-jétől alapvetően átalakult. Az ellátást már a 10 ezer főnél alacsonyabb népességű településeken is könnyebb megszervezni. Ennek elősegítésére kisebb létszámú keretek között, a hagyományos bölcsődén túlmenően a családi bölcsődét, a munkahelyi bölcsődét és a minibölcsődét nevesíti a jogszabály. A szabályozás módosításának következtében a témában a 2017 előtti évekre rendelkezésre álló adatokkal való összehasonlítás korlátozott, ám a 2020. május 31-én rendelkezésre álló adatokra vonatkoztatva elmondható, hogy a kisgyermekek napközbeni ellátási formái közül a legtöbb intézmény és a feladatellátási helyek 84%-a a hagyományos bölcsődei ellátások köréből került ki, míg a férőhelyek 12%-a családi bölcsődei ellátási formában működött. Az országosan elérhetővé vált 50 208 férőhelyen 45 433 gyermeket gondoztak, ami az intézmények 90%-os kihasználtságát jelenti. Az előző évihez képest a négyféle bölcsődében 1506 férőhely-növekedés mellett közel 500 fővel elmaradt a beíratott gyermekek száma, így közel 4 százalékponttal csökkent az országos férőhely-kihasználtság. A csökkenés elsősorban a Covid19-járvány miatt 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel van összefüggésben. A júniusig tartó időszakban a bölcsődék nem vehettek fel új gyermekeket, illetve sok szülő halasztotta el a beíratást, és home office-ban dolgozva, valószínűleg más módon oldotta meg gyermeke felügyeletét. A 3–5 éves gyermekek 93%-a vett részt az óvodai nevelésben 2020-ban. Az óvodás gyermekek száma 2000-ről 2020-ra 8,6%-kal csökkent, a 3 évesek kötelező óvodáztatásának bevezetésével azonban az elmúlt négy évben kismértékben nőtt a beíratott 3–5 éves gyermekek aránya. 2000 óta az óvodai férőhelyek száma 7,0%-kal nőtt, 2015 óta 6,5 ezer férőhely létesült. Az óvodás gyermeklétszám csökkenésének és a férőhelyek bővítésének hatására jelentősen csökkent az óvodák kapacitáskihasználtsága, a 2000. évi 98-ról 2020-ra 84%-ra. A különböző bölcsődei ellátási formákban létrehozott férőhelyek arányának alakulását megyénként meghatározza az adott megye települési szerkezete. Elsősorban a nagyobb lélekszámú településekkel rendelkező részeken jellemző az, hogy a bölcsődei férőhelyek elviszik a gondozásra rendelkezésre álló kapacitások jelentős részét, így az alföldi megyékben, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés, de Vas és Komárom-Esztergom megyékben is. Ahol további igény jelentkezik, ott maximum 7 fős csoportlétszámú családi bölcsődékkel vagy maximum 8 fős csoportlétszámú minibölcsődékkel növelhetik a kapacitást. A kisebb létszámú családi bölcsődék megszervezése figyelhető meg a kisebb lélekszámú településekkel rendelkező megyékben is, így Heves megyében 20%-ot meghaladó ezen intézmények működő férőhelyeinek aránya, Fejér megyében pedig megközelítőleg 20%. 2020-ra már minden megyében és Budapesten is létesült minibölcsőde. Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 10%-ot meghaladó ezen intézmények működő férőhelyeinek aránya. A munkahelyi bölcsődék megszervezése is folytatódott, legmagasabb arányban Tolna megyében, de a fővárosban, Fejér és Heves megyékben is várták már 2020-ban a munkáltatók által működtetett bölcsődékben a legkisebbeket arra az időre, amíg szüleik dolgoztak. A Covid19-járvány miatt Vas megye kivételével mindegyikben csökkent a bölcsődei férőhely-kihasználtság, ötben így is 93% feletti, Bács-Kiskun megyében közel 100%-os. Budapesten közel minden harmadik 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátásban részesül. A fővárosban az igénybe vevők aránya azt jelzi, hogy további férőhelybővítést is igényelnének Budapest lakosai. Az óvodákban 2020-ban a legnagyobb telítettség (közel 89 %-os) Pest megyében figyelhető meg. Ezzel szemben Tolna és Zala megye óvodáinak kihasználtsága 79% körüli. A sorrend az utóbbi években kicsit változott, de a megyék közötti különbségek mértéke alig csökkent, a kapacitáskihasználtságban a legjobb és a legrosszabb megye között 9,7 százalékpontos az eltérés.
Nemzetközi kitekintés
Magyarországon 2020-ban a 3 évesnél fiatalabb gyermekek 16,2%-a járt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe. Az ellátás igénybevételét számottevően befolyásolja az a tény, hogy a kisgyermekek gondozását hagyományosan a család végzi, az anyák évekig otthon maradnak gyermekeikkel. A későbbi oktatás sikerességének, a kulcskompetenciák elsajátításának az alapja – különösen a hátrányos helyzetűek esetében – a kisgyermekkori nevelésben való részvétel. 2019-ben hazánkban a 4 évesnél idősebbek 96%-a járt óvodába. Az Európai Unióban (EU28) a 4 évesnél idősebb, de még iskolakezdési kor alatti gyermekek 96%-a - hazaihoz hasonló arányban - vett részt oktatásban, nevelésben, ezen belül Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Írországban minden 4 évnél idősebb kisgyermek intézményes nevelésben, oktatásban részesült. Ezzel szemben Horvátországban és Romániában (82%) volt a legalacsonyabb a kora gyerekkori nevelésben részt vevők aránya.
STADAT-táblák
20.1.1.11. A foglalkoztatottak száma a foglalkoztatás jellege szerint, nemenként 20.1.1.12. Foglalkoztatottak száma rész- vagy teljes munkaidős foglalkozásuk szerint, nemenként 20.1.1.13. Alkalmazottak száma munkaszerződésük időtartama szerint, nemenként 25.1.1.9. Gyermekek napközbeni ellátása 25.1.2.3. Bölcsődei ellátást nyújtók adatai (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) megye és régió szerint, május 31. 23.1.1.7. Óvodai nevelésA mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive