Definíciók

Gazdaságilag aktívak¹: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Aktivitási arány: a meghatározott korú gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) azonos korú népességen belüli aránya.

Gazdaságilag nem aktívak: azok, akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Idetartoznak többek között a nem dolgozó tanulók, nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások (az idényen kívül, három hónapot meghaladó távollét esetén), ha nem kerestek munkát.

Relevancia

A munkaerőpiaci részvétel növelése kulcsfontosságú a társadalmi kohézió javítása és a leszakadó társadalmi rétegek integrálása szempontjából. Ennek egyik eleme a foglalkoztatottság bővítése, a másik az állástalanok munkaerőpiaci aktivitásának növelése, illetve egyes inaktív csoportok bevonása a munkakeresésbe. A gazdasági aktivitás legfontosabb mérőszáma a 15–64 éves népességen belül a gazdaságilag aktívak aránya.

Elemzés

A gazdasági aktivitást² egyrészt a népesség korösszetételének alakulása, másrészt a gazdaságon belüli folyamatok határozzák meg. A népességfogyás mellett, és elsősorban az által meghatározottan, a népesség korösszetétele fokozatosan tolódik az idősebb korosztályok felé, melynek következménye, hogy a munkaerőpiacon megjelenő fiatal korcsoportok létszáma csökken, és a gazdaságilag aktív népesség összetétele egyre inkább az idősebb korcsoportok felé tolódik el. Ezt a folyamatot a kilencvenes években az iskolarendszerű oktatásban eltöltött idő meghosszabbodása erősítette, illetve a nyugdíjkorhatár napjainkban is tapasztalt fokozatos emelése is befolyásolja.

Magyarországon a rendszerváltást követően a gazdasági recesszió hatására a foglalkoztatottak száma nagymértékben csökkent. Az állásukat elvesztőknek csak egy része jelent meg munkanélküliként a munkaerőpiacon, a többiek az inaktívak létszámát gyarapítva kerültek ki onnan. Így a gazdaságilag aktívak száma és aránya az 1990-es évek második feléig folyamatosan csökkent, az arány 1997-ben érte el a mélypontját, amelyet lassú gazdasági élénkülés követett. A 2008 végén kezdődő globális gazdasági válság kedvezőtlen hatásai Magyarországot sem kímélték, a tömeges létszámleépítések miatti foglalkoztatottság-visszaeséssel párhuzamosan nőtt a munka nélkül maradtak száma. A munkaerőpiac nagysága azonban a válság kitörését követően sem szűkült lényegesen, az aktivitási arány 2009-ben volt a legalacsonyabb, 63,4%. Ezt követően folyamatosan emelkedett, 2020-ban 75,1%-ot ért el. A jelentős bővülés hátterében elsősorban a nyugdíjszabályok változása áll; a korhatár alatti nyugdíjazás fokozatos szűkítése és a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése révén ugyanis a munkaerőpiacon maradt korosztályok a gazdaságilag aktívak számát növelték.

A 2020-as év gazdasági, társadalmi folyamatait a Covid19-világjárvány első és második hulláma jelentősen befolyásolta. 2020. március–áprilisban az előző év azonos időszakához képest jelentősen – közel 73 ezer fővel – nőtt azon 15–64 éves inaktívak száma, akik szerettek volna munkát vállalni, de a korlátozások miatt nem tudtak aktívan munkát keresni. Jóllehet a járványügyi intézkedések enyhítésével az inaktívak e csoportjának létszáma az év második feléremérséklődött, 2020-ban mégis 36 ezer fővel nőtt a létszámuk 2019-hez képest.

2020-ban az aktivitási arány a 15–64 éves korcsoportban mindkét nem esetében nőtt, a férfiaknál 80,4, a nőknél 69,8%-ra, ami a tíz évvel korábbi értékeket 12,6, illetve 9,5 százalékponttal haladta meg. A legmagasabb, illetve a legalacsonyabb aktivitású régiók közötti különbség a rendszerváltást követően az 1990-es évek közepéig 10 százalékpont alatt maradt, ezt követően az ezredfordulóig 10% körül ingadozott, az ezredforduló után pedig egészen 2014-ig tartósan afölött maradt. A legkedvezőbb helyzetben lévő régió 2015-ben és 2020-ban is Budapest volt 75,5, illetve 79,7%-os aktivitási rátával, a legelmaradottabb pedig 2015-ben Észak-Magyarország (66,1%), 2020-ban pedig Dél-Dunántúl (69,7%) volt. A legjobb és a legkedvezőtlenebb mutatóval rendelkező régiók közötti különbség 2015-ben 9,4 százalékpont volt, ez az eltérés 2019-re 8,1% százalékpontra csökkent. 2020-ban a két szélsőértéket képviselő régió közötti különbség ismét nőtt, (10 százalékpontra), összefüggésben a Covid19-járvány gazdasági hatásaival. A megyék szintjén megmutatkozó szélsőértékek közötti különbség még intenzívebb, jóllehet 2015-höz képest valamennyi megye gazdasági aktivitása nőtt. 2020-ban a legmagasabb gazdasági aktivitás Budapestet (79,7%) és Győr-Moson-Sopron megyét (78,1%) jellemezte, a legalacsonyabb Somogy (67,9%) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét (69,5%). A válság kitörését követően, 2009 óta a legnagyobb javulás Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében következett be, ahol 17,8, illetve egyaránt 15,6 százalékponttal emelkedett a gazdaságilag aktívak aránya. A legalacsonyabb emelkedés Baranya megyében történt (8,1 százalékpont).

Nemzetközi kitekintés

A hazai gazdasági aktivitás 2020-ban 2,1 százalékponttal meghaladta az Európai Unió átlagát (73,0%). Miközben az uniós átlagtól való elmaradásunk a 2008-as gazdasági válság kitörését követően 6–7 százalékpont körüli volt, addig a jelentős mértékű javulás eredményeként 2017-től már a hazai érték a kedvezőbb. 2020-ban a legjobb aktivitási mutatóval Svédország (82,5%), a legkedvezőtlenebbel Olaszország (64,1%) rendelkezett.