A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának támogatása, a fenntartható erdőgazdálkodás, a sivatagosodás leküzdése, a talajdegradáció megállítása és visszafordítása, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása
Definíciók
Az erdők egészségi állapotán az összes károsítás alapján a gyökér, a törzs, a kéreg és a lombozat valamennyi károsodását értjük. A kárfokozatok nem tartalmazzák az egyértelműen azonosítható okok miatti veszteséget, mint például a törésből, lombrágásból eredő károkat.
Relevancia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint „az erdőállomány, a fahozamok folyamatosan növekvők és jó minőségűek, ám az erdő- és vadgazdálkodás számára kedvező feltételeket a klímaváltozás hatásai, a nem őshonos fajok arányának növekedése és más körülmények (szárazodás, savas esők, betegségek, kártevők stb.) veszélyeztetik”. A levélvesztés és a lombkorona elszíneződésének lehetséges okai között szerepel a légkörbe juttatott szennyező anyagok felhalmozódása, az extrém időjárási viszonyok (főként az aszály), és ehhez kapcsolódóan a rovar- és gombakórokozók elszaporodása.
Elemzés
Magyarország erdeinek egészségi állapota átlagosnak tekinthető európai viszonylatban. 2007 és 2020 között a tünetmentes erdők aránya 27–62%-os tartományban mozgott, a legalacsonyabb 2018-ban volt. Az Erdővédelmi Hálózat 2020-as adatainak értékelése szerint az általános egészségi állapotot leginkább tükröző levélvesztés alapján megállapítható, hogy az elmúlt évekre jellemző negatív tendencia folytatódott, kismértékben, de ismét csökkent az egészséges fák aránya. 2020-ban a mintavételi eredmények alapján a fák 63,3%-a tartozott az egészséges és gyengén károsodott kategóriába. A közepesen károsodott fák aránya 29,2, míg az erősen károsodott egyedeké 5,3% volt. Az elhalt fák aránya (2,2%) számottevően nem változott az előző évekhez képest. A legjobb egészségi állapotot mutató fafajcsoportok (a gyertyán és az egyéb keménylombos fajok) esetében, a tünetmentes fák aránya 50–60% körül mozgott. A kocsányos tölgyek fokozatos állapotromlása 2020-ban tovább folytatódott, a tünetmentes fák aránya 7% alá esett. Károsodás szempontjából a legrosszabb állapotot a feketefenyők mutatták, az egészséges fák aránya nem éri el a 3%-ot. A (fekete) fenyő esetében az évtizedek óta jelentős mértékű gombakárok és szúkárosítás, a tölgyek esetében a rovarkárok dominálnak.
STADAT-táblák
15.1.1.9. Az erdők egészségi állapotaA mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive