Definíciók

A női-férfi kereseti rés magyarországi számítási gyakorlata: a teljes munkaidőben alkalmazásban álló nők havi bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaké. A mutató értékének meghatározása során a teljes nemzetgazdaságon belül a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat, valamennyi költségvetési intézményt és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket vesszük figyelembe.

Női-férfi kereseti rés az Európai Unióban: a nők és a férfiak egy órára jutó bruttó átlagkeresete közötti különbség aránya a férfiak egy órára jutó bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva a mezőgazdaság és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás gazdasági ágak nélküli nemzetgazdaságban, a legalább 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében.

Relevancia

A nők és a férfiak keresetének különbségét mérő mutatók fontosak az esélyegyenlőség jellemzése szempontjából. Az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelve nemcsak a hazai joggyakorlatban jelenik meg (A munka törvénykönyve, esélyegyenlőségi törvény), hanem uniós követelmény is, továbbá szerepel az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között is.

Elemzés

A nők és a férfiak keresetében megmutatkozó különbség mögött nem kizárólag az egyenlő bánásmód megsértése állhat, hanem a foglalkoztatási jellemzők eltérései is meghúzódnak, többek között a foglalkozás jellege, a munkáltató ágazata, az életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, a munkatapasztalat hossza és a teljesített munkaóra szerinti összetétel eltérései is. A diszkrimináció tényének mérésére nincs általánosan elfogadott statisztikai módszer se a hazai, se a nemzetközi gyakorlatban, ezért aggregált, a különböző tényezők együttes hatását kifejező mutatót használunk. A hazai gyakorlatban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete alapján számított nemek közötti százalékos különbség mérése a legelterjedtebb.

2020-ban a férfi és a női alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete alapján számolt kereseti rés 15,9%-ot tett ki a teljes munkaidősök körében, az egy évvel korábbihoz képest csökkent. A vállalkozói szférában 14,9%, a költségvetésben 16,6%, a nonprofit szektorban pedig 15,9%, volt a különbség, ami a vállalkozásokban és a költségvetésben a tavalyinál alacsonyabb érték.

A keresetek közeledése leginkább a költségvetési szektorban volt jelentős (2,4 százalékpont), ahol az egészségügyben júniusban kiosztott egyszeri rendkívüli juttatás, illetve az előre ütemezett béremelések – az egészségügyi szakdolgozók alapbéremelése, a pótlékok emelése a bölcsődei dolgozók körében, a szociális ágazatban és az oktatásban, valamint a kormányhivatalok alkalmazottainak visszamenőlegese alapbéremelése – hatására a nemek szerinti összetételből adódóan nagyobb mértékben emelkedett a nők átlagkeresete, így csökkent a kereseti rés nagysága.

A vállalkozói szektorban kisebb mértékben csökkent a rés (0,6 százalékponttal), a keresetkülönbségek egyik ágban sem tértek el jelentősen a 2019-es értéktől. 2020-ban – hasonlóan a 2019-es évhez – a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén volt a legnagyobb a kereseti rés (42,3%), itt sokkal magasabb a kiemelkedő átlagkeresettel rendelkező foglalkozásokban (sportoló, edző) dolgozó férfiak aránya. A legmagasabb kereseti átlaggal rendelkező pénzügyi, biztosítási tevékenység területén volt a második legmagasabb a kereseti rés (37,4%), ahol a férfi munkavállalók között nagyobb a vezetői és a magas képzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók, így a magasabb átlagkeresettel rendelkezők aránya, mint a nőknél.

Az átlagnál nagyobb volt a rés a férfiak javára a legtöbb alkalmazásban állót foglalkoztató feldolgozóiparban is (22,9%), ennek egyik oka a pótlékok közötti különbség: a férfiak esetében nagyobb volt azok aránya, akik részesültek pótlékokban, illetve a pótlékok átlaga is magasabb volt. A férfiak között nagyobb a vezetők és a magas képzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya, de a jutalom átlaga is magasabb körükben.

Összesen csak két ágban volt a nők bruttó átlagkeresete magasabb a férfiakénál: az építőiparban és a szállítás, raktározás területén (-10,5, illetve -0,6 %). A különbségek jelentős részét az magyarázza, hogy az ezen ágazatokban dolgozó nők nagyobb része tölt be kvalifikáltabb munkát igénylő álláshelyet, mint az ugyanitt dolgozó férfiaké.

Nemzetközi kitekintés

A női-férfi kereseti rés mérésének uniós gyakorlata az egy órára jutó rendszeres keresetben meglévő különbségeket mutatja. Ugyanakkor a 10 fő alatti szervezetek, valamint a mezőgazdaság és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás adatait a közzétett mutató nem tartalmazza.

2019-ben hazánkban az Európai Unió 27 tagországára számított 14,1%-os értéknél magasabb, 18,2% volt a mutató értéke, ez alapján a tagországok sorrendjében a nagyobb kereseti réssel rendelkező országok közé tartoztunk.

A kétféleképpen számított kereseti rés között látható különbség magyarázata egyrészt az Eurostat és a hazai vonatkozási kör eltérése, másrészt az, hogy a havi bruttó keresettel számított hazai mutató tartalmazza a nem havi rendszerességgel fizetett prémiumokat, jutalmakat és egyéb kereseti elemeket, míg az órakereset segítségével számított uniós mutató nem tartalmazza ezeket.