Definíciók
Környezeti adóknak nevezzük az OECD és az Eurostat definíciója értelmében azokat az adótípusokat, amelyek adóalapja olyan fizikai egység, aminek bizonyítottan negatív hatása van a környezetre. Az indikátor az összes, az OECD/Eurostat közös módszertana szerint környezeti adónak minősülő adófajta arányát mutatja a teljes adózási rendszeren belül (ideértve a társadalombiztosítási hozzájárulásokat is), illetve a GDP-hez viszonyítva. A környezeti adók csoportosítása a legtöbb európai országban az OECD és az Eurostat terminológiája szerint történik. Eszerint a környezettel összefüggő adófajták az alábbi négy csoport valamelyikébe sorolhatók: energiaadók (beleértve a szén-dioxid-adót is), közlekedési/szállítási adók, szennyezési adók, erőforrásadók. Az energiaadók alapját a különböző energiatermékek képezik, amelyeket például erőművekben, illetve közúti, légi stb. közlekedés során üzemanyagként használnak (így például a motorbenzin után fizetendő adó is ide, nem pedig a közlekedési adók közé tartozik). A közlekedési/ szállítási adók közül Magyarországra a gépjárművekre kivetett különböző adók jellemzőek. A harmadik kategória, a szennyezési adók alapja a levegő- és vízszennyezés, a különféle szilárdhulladék-, vagy zajkibocsátás. Magyarországon ide sorolandók a különböző környezetvédelmi termékdíjak. Az úgynevezett erőforrásadók pedig a különféle természeti erőforrások használata után fizetendők, hazánkban többek között a földhasználati járulék tartozik ebbe a csoportba.
Relevancia
A mutató fontos mérőeszköze az adórendszerek „zöldítésének”, azaz annak a törekvésnek, hogy a teljes adórendszeren belül minél nagyobb arányt tegyenek ki a környezeti károk okozása, a tényleges és potenciális környezetszennyezések után fizetendő adók.
Elemzés
A környezeti adók összes adóhoz viszonyított aránya a 2005-ös 7,4 körüli hányadról 2019-re 6,2%-ra mérséklődött. Ebben az időszakban a GDP-hez viszonyított arány 2,3 és 2,8% között ingadozott, csökkenő tendenciát mutatva. Az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan hazánkban is az energiára kivetett adók eredményezik a legnagyobb bevételt, arányuk az elmúlt években 72 és 76% között ingadozott. Legnagyobb részét az üzemanyagok jövedéki adója teszi ki.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unió tagállamai közül a környezeti adók aránya a teljes adórendszeren belül 2019-ben Észtországban volt a legmagasabb (9,5%), Luxemburgban és Németországban a legalacsonyabb (4,25%). Magyarország az uniós középmezőnyben helyezkedik el, a 6,2%-os arány 0,3 százalékponttal haladja meg az EU28 átlagát. A környezeti adók GDP-hez viszonyított aránya 2019-ben Görögországban volt a legmagasabb (3,9%), Írországban a legalacsonyabb (1,4%). Magyarország adata az uniós átlag környékén mozog.
STADAT-táblák
15.1.1.35. Környezetvédelmi adókA mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive