Definíciók
A tényleges (reál) munkaerő-termelékenység a bruttó hazai termék (GDP) 2010. évi áron számított értéke és a GDP termelésében foglalkoztatottak számának hányadosa; megmutatja az egy foglalkoztatottra jutó GDP forintban számított értékét. A GDP termelésében foglalkoztatottak száma eltér a KSH lakossági munkaerő-felméréséből származó (az ILO fogalmi meghatározása szerinti) foglalkoztatottak számától.
Relevancia
A munkaerő-termelékenység emelkedése hozzájárul a gazdaság versenyképességének javulásához. Az Európai Unió versenyképességével foglalkozó, 2024 szeptemberében közzétett Draghi-jelentés szerint az uniós munkaerő-termelékenység növeléséhez csökkenti kell a versenytársakkal, Kínával és az Egyesült Államokkal szemben kialakult technológiai lemaradást. Hazánk gazdasági nyitottsága, a globális folyamatoktól való erős függősége miatt is fontos a termelékenység és a versenyképesség javítása.
Elemzés
A magyar gazdaság munkaerő-termelékenysége az 1990-es évek közepétől a 2009. évi globális válságig folyamatosan emelkedett. Ez azonban meglehetősen alacsony munkaerőpiaci aktivitás mellett zajlott, a GDP termelésében foglalkoztatottak száma 1995 és 1998 között 3,9–4,0 millió, majd 2008-ig 4,0–4,2 millió fő körül ingadozott, 2009 és 2012 között pedig ismét 4 millió alá csökkent. Az ezt követő konjunktúra alatt, 2013 és 2019 között a gazdaság teljesítménye 31, a foglalkoztatottak száma 18%-kal (4,7 millió főre) bővült. A GDP volumene az időszak második felében nőtt a legintenzívebben, így az addig lényegében stagnáló munkaerő-termelékenység 2017-ben kezdett emelkedni, 2019-ben 11%-kal volt nagyobb a 2010. évinél. 2020-ban a koronavírus-járvány a gazdasági teljesítmény 4,3%-os visszaesésével járt, munkaerőpiaci hatása kisebb volt, a GDP termelésében foglalkoztatottak száma 0,8%-kal mérséklődött, így a munkaerő-termelékenység csökkent. A 2021. évi, viszonylag gyors gazdasági kilábalásnak köszönhetően a pandémia előtti szint fölé emelkedett a hazai termelékenység. A kedvező tendencia 2022-ben rekord magas foglalkoztatás és bővülő gazdasági teljesítmény mellett folytatódott, 2023-ban azonban megtört, jórészt a szomszédunkban dúló háború kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unióban (EU27_2020) a munkaerő-termelékenység 2023-ban 7,7%-kal magasabb volt, mint 2010-ben. Az emelkedő tendencia hosszabb ideje tart, ugyanakkor a kritikus időszakokban rendre megtorpant, így a 2009-ben kiteljesedő pénzügyi–gazdasági válság és a 2020-as évet meghatározó pandémia után az Ukrajnában dúló háború is visszavetette az uniós termelékenységet. A tagállamok zömében 2010 és 2023 között összességében javult a mutató értéke. Az országok közötti összehasonlításnál tekintettel kell lenni arra, hogy a termelékenység változása mögött meghúzódó okok különbözőek lehetnek. Írországban például kiugróan nőtt a (termelékenységi mutató számlálójában szereplő) GDP volumene, azonban ezt jórészt a multinacionális nagyvállalatok ott elkönyvelt, de ténylegesen más országokban végzett tevékenysége eredményezte. Az elmúlt évtizedben szintén kiemelkedő termelékenység-javulást elérő Romániában pedig a jelentős gazdasági növekedés – a munkaerő elvándorlása miatt – csökkenő foglalkoztatással párosult (vagyis mérséklődött a termelékenységi mutató nevezője). A tagállamok többségében ugyanakkor mind a gazdasági teljesítmény, mind a GDP termelésében foglalkoztatottak száma emelkedett 2010 és 2023 között. Magyarország mindkettő vonatkozásában az uniós rangsor felső harmadához tartozott.