Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
Hosszú táv*
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A környezeti adók részaránya a teljes adózási rendszeren belül 2005 óta közel 4 százalékponttal csökkent. A GDP-hez viszonyított arány 2022-ben érte el az eddigi legalacsonyabb értéket.
2022-ben a környezeti adók 63%-a az energiaadókból származott.

Definíciók

Környezeti adóknak nevezzük az OECD és az Eurostat definíciója értelmében azokat az adótípusokat, amelyek adóalapja olyan fizikai egység, amelynek bizonyítottan negatív hatása van a környezetre. Az indikátor az összes, az OECD/Eurostat közös módszertana szerint, környezeti adónak minősülő adófajta arányát mutatja a teljes adózási rendszeren belül, illetve a GDP-hez viszonyítva. A környezeti adók csoportosítása a legtöbb európai országban az OECD és az Eurostat terminológiája szerint történik. Eszerint a környezettel összefüggő adófajták az alábbi négy csoport valamelyikébe sorolhatók: energiaadók (beleértve a szén-dioxid-adót is), közlekedési/szállítási adók, szennyezési adók, illetve erőforrásadók. Az energiaadók alapját a különböző energiatermékek képezik, amelyeket például erőművekben, illetve közúti, légi stb. közlekedés során üzemanyagként használnak (így például a motorbenzin után fizetendő adó is ide, nem pedig a közlekedési adók közé tartozik). A közlekedési/szállítási adók közül Magyarországra a gépjárművekre kivetett különböző adók jellemzők. A harmadik kategória, a szennyezési adók alapja a levegő- és vízszennyezés, a különféle szilárdhulladék-, vagy zajkibocsátás. Magyarországon idesorolandók a különböző környezetvédelmi termékdíjak. Az úgynevezett erőforrásadók pedig a különféle természeti erőforrások használata után fizetendők, hazánkban többek között a földhasználati járulék tartozik ebbe a csoportba.

Relevancia

A mutató fontos mérőeszköze az adórendszerek „zöldítésének”, azaz annak a törekvésnek, hogy a teljes adórendszeren belül minél nagyobb arányt tegyenek ki a környezeti károk okozása, a tényleges és potenciális környezetszennyezések után fizetendő adók.

Elemzés

A környezeti adók teljes adórendszeren belüli aránya a 2005-ös, 11,2%-ról 2022-re 7,3%-ra mérséklődött. Ebben az időszakban a GDP-hez viszonyított arány 2,8 és 1,8% között ingadozott, csökkenő tendenciát mutatva. Az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan hazánkban is az energiára kivetett adók eredményezik a legnagyobb bevételt, arányuk az elmúlt években 63 és 76% között ingadozott. Legnagyobb részét az üzemanyagok jövedéki adója teszi ki.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió tagállamai közül a környezeti adók aránya a teljes adórendszeren belül 2022-ben Bulgáriában volt a legmagasabb (15,3%) és Luxemburgban a legalacsonyabb (3,2%). Magyarország az uniós élmezőny alatt helyezkedik el, 7,3%-os aránya 2,3 százalékponttal haladja meg az EU27_2020 átlagát. A környezeti adók GDP-hez viszonyított aránya 2022-ben szintén Bulgáriában volt a legmagasabb (7,7%), Írországban pedig a legalacsonyabb (0,7%). Magyarország adata (1,8%) csaknem megegyezett az uniós átlaggal.