Definíciók
Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása az energiafelhasználással kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) és a bruttó belföldi energiafelhasználás hányadosa.
Relevancia
A mutató arról ad információt, hogy az energiafelhasználás eszközei és módszerei mennyire terhelik a környezetet és az emberi egészséget, ugyanakkor jellemzi a gazdaság és a társadalom szereplőinek környezettudatosságát is. Az alacsony vagy alacsonyabb karbontartalmú tüzelőanyagokra való áttérés az unió fenntartható fejlődési stratégiájának számos célkitűzését elősegíti. Az alacsonyabb karbontartalmú tüzelőanyagok és a megújuló energiák használata csökkenti az ÜHG-kibocsátást, ezáltal hozzájárul az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitásának mérséklődéséhez. A hatékony energiafelhasználás gyakorlati megvalósításához a biomassza, a geotermikus, a víz-, a nap- és a szélenergia és a biogáz energiafelhasználáson belüli részaranyának növelése szükséges, ami hozzájárul egy fenntarthatóbb energiagazdálkodás kialakításához is. A 2023 novemberében hatályba lépett uniós megújulóenergia-irányelv a megújuló energiaforrások végső energiafelhasználási arányára vonatkozó 2030-as célt 42,5%-ra emelte azzal, hogy az EU országai 45%-ra törekszenek. Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása indikátor egyaránt része az unió fenntartható fejlődési célok elnevezésű indikátorkészletének és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG) is.
Elemzés
Az egységnyi energiafelhasználásra jutó energiafelhasználással kapcsolatos ÜHG-kibocsátás Magyarországon csökkent, 2021-ig elsősorban a szilárd tüzelőanyagok helyett a földgáz és a megújuló energiák térnyerése miatt. 2022-ben az előbbi folyamatokhoz intenzívebben hozzájárult a lakossági energiafelhasználás és az egyes szektorokban a technológiai folyamatokat érintő elektrifikáció térnyerése is.
Nemzetközi kitekintés
2000-től 2022-ig az egységnyi energiafelhasználásra jutó energiafelhasználással kapcsolatos ÜHG-kibocsátás az unióban és hazánkban is mérséklődött (16,5, illetve 24,7%-kal). A V4-országok közül a magyar értéknél a cseh (–29,9%) és a szlovák (–25,1%) kedvezőbb, a lengyel (–16,1%) kedvezőtlenebb. Az osztrák érték (–21,0%) az uniós átlag és a magyar érték között helyezkedik el. A szomszédos uniós tagországok közül a legrosszabb a horvát, a román és a szlovén érték, amely mindössze 8,0, 11,3, illetve 14,2%-os csökkenést mutat 2000-hez viszonyítva.