Definíciók
A Gini-index, amely elnevezését az olasz statisztikusról, Corrado Giniről kapta, azt méri, hogy mennyire egyenletes a jövedelem eloszlása a társadalomban. Értéke abszolút számmal kifejezve 0 és 1 (az Eurostat százalékban közli) közé esik, ahol a 0 érték a tökéletesen egyenletes eloszlást, az 1 (100%) pedig a teljes egyenlőtlenséget jelenti. A nagyobb értékhez nagyobb egyenlőtlenség tartozik.
Relevancia
Társadalmi egyenlőtlenségek egyidejűleg több dimenzióban is léteznek, például földrajzi térben – az ország területi egységei között – településtípusonként, az iskolai végzettséghez kapcsolódóan vagy a nemek között is. Egyenlőtlenség alatt mégis elsősorban a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségét értjük, amely sokszor szervesen kapcsolódik az előbbiekhez. Az extrém méretű egyenlőtlenség negatív hatással van a társadalmi kohézióra, ezért ennek csökkentése a fenntarthatóság társadalmi vetületének lényeges összetevője. A jövedelemeloszlás egyenlőtlenségének különböző mérőszámai azt fejezik ki, hogy mekkorák a jövedelmi különbségek a társadalom tagjai között, illetve miként változtak azok az elmúlt évek során.
Elemzés
Magyarországon 2014 óta a jövedelemeloszlás egyenlőtlensége a Gini-index szerint – egy-egy évet leszámítva – csökkenő tendenciát mutat. 2023-ban egy jelentősebb emelkedéssel 29%-on állt ez a szám, majd 2024-ben korrekcióval ismét a többéves átlagos értékre, 27,9%-ra mérséklődött.
Nemzetközi kitekintés
Magyarország az Európai Unión belül a kevésbé egyenlőtlen országok közé tartozik, a mutató értéke alacsonyabb az uniós átlagnál (29,6%). Az Európai Unióban 2023-ban Bulgáriában (37,2), Litvániában (35,7) és Lettországban (34,0) volt a legmagasabb a jövedelemeloszlás egyenlőtlensége, Szlovákiában (21,6) és Szlovéniában (23,4) pedig a legalacsonyabb.