Definíciók
Biológiailag inaktívnak tekintjük a beépített területeket, valamint a szántók területét. Itt a teljes növényi borítottság a kialakítás, illetve a művelési mód miatt nem valósulhat meg. Mezőgazdasági terület a használt szántó, a konyhakert, a gyümölcsös, a szőlő és a gyep művelési ágak összessége. A művelés alól kivett területek magukban foglalják a felhagyott művelésű mezőgazdasági területeket, valamint az épületek, utak, udvarok, díszkertek, víztározók stb. területét bel- és külterületen. Építési terület alatt az építés alatt álló, a földmunka által érintett, illetve azon területeket értjük, ahol föld-, illetve kőzetkitermelés folyik.
Relevancia
A beépített területek, belterületek nagyságának növekedése szinte visszafordíthatatlan folyamat, a földfelszín tartós lezárását és az ökoszisztémák fragmentálódását, széttöredezését okozza, veszélyt jelent az élőhelyekre és a biodiverzitásra. Mesterséges területek létrehozása esetén a víz körforgásában zavar keletkezhet: a lezárt földfelszín nem tudja a csapadékot magába szívni, a víz nagy mennyiségben elfolyik róla, ezáltal máshol talajeróziót, illetve városi területeken jelentős csapadék esetén villámárvizet okozhat. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentése (2013–2014) szerint az ökológiailag inaktív szántók aránya kedvezőtlenül nagy a mezőgazdasági területeken belül.
Elemzés
A lakott területek kiterjedése Magyarországon 2000 és 2018 között lineárisan, összesen 2%-kal növekedett, de összefüggő településszerkezet helyett a felszínt lényegesen nagyobb arányban borítják zöldfelületekkel tarkított városrészek. A legnagyobb arányú növekedés az út- és a vasúthálózatok kiterjedésében figyelhető meg, közel 20 év alatt több mint kétszeresére nőtt ezen területek nagysága, az e célra bevont területek jelentős része az ezredforduló után épült autópályák igényét elégítette ki. Az építési területek tekintetében is jelentős, mintegy 66%-os növekedés tapasztalható. A 2000 óta stagnáló nagyságú összefüggő településszerkezetre az ingatlanpiaci fellendülés és a lakásépítések számának növekedése is hatással volt. Az ipari és a kereskedelmi kategóriába sorolt területek nagysága folyamatosan növekedett, 2000 és 2018 között több mint 12%-kal. Az ezredforduló óta folyamatos csökkenés figyelhető meg a lerakóhelyek és a meddőhányók területében, míg a nyersanyag-kitermelés 2000 és 2006 közötti jelentős térnyerését 2012 és 2018 között stagnálás jellemzi. A mesterséges felszín legnagyobb részét, mintegy háromnegyedét a nem összefüggő településszerkezet alkotja, amely az utóbbi évek során érdemben nem változott.
2024-ben az ország területének 55%-a, 5 millió 71 ezer hektár volt mezőgazdasági terület, amely arány az uniós tagállamok között is figyelemreméltó helyet foglal el. 2020 után a művelési ágak arányaiban nem történt számottevő változás. A mezőgazdasági terület nagysága közel 17 ezer hektárral kisebb volt az egy évvel korábbinál. Annak 81%-a, 4 millió 132 ezer hektár szántóterületként, 16%-a (794 ezer hektár) gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 3%-át borították. 2020 óta a gyepek területe stabil, lassú emelkedést mutatott, míg a gyümölcsösök és a szőlőültetvényeké csökkent. A szántók kiterjedése érdemben nem változott.
Nemzetközi kitekintés
A legutóbbi, 2018-as a LUCAS-felmérés (Land Use/Cover Area frame Statistical survey) keretében az Európai Unió tagországaira kiterjedően ismételten felmérték a felszínborítottságot és a földhasználatot. Az elérhető legfrissebb adatok alapján 2018-ban az unió területének közel 40%-át mezőgazdasági célra használták, 36%-án erdőgazdálkodás folyt, míg az ipari és a szolgáltatásokra használt területek, valamint a lakóövezetek együttesen az összterület mintegy negyedét tették ki. Hazánkban a mezőgazdaság a legjelentősebb földhasználó ágazat. A 2018-as adatok alapján Magyarország területének több mint hattizede állt mezőgazdasági művelés alatt. Bár az arány 2009 óta csökken, hazánk továbbra is az unió élvonalába tartozik. Az európai Copernicus program keretében 2018-ban készült legújabb CORINE-felszínborításos (Coordination of Information on the Environment) térképek alapján a beépített és egyéb mesterséges területek aránya adott ország területéhez viszonyítva Máltán volt a legmagasabb (29,9%), Finnországban pedig a legalacsonyabb (1,4%). Magyarországon a CORINE-adatbázis alapján ez a mutató 6,5%, valamivel több volt, mint az EU28 átlaga (5,1%).