Definíciók
Az elemzés alapja a kormányzati kiadások funkciók szerinti osztályozásának (COFOG) 09. számú oktatásfőcsoportjának GDP-hez viszonyított aránya. Az oktatási kiadások a következő tételeket tartalmazzák: bruttó felhalmozás, munkavállalói jövedelem, folyó termelőfelhasználás, egyéb termelési adók, pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások, folyó transzferek és beruházási transzferek. Az adatok forrása az Eurostat által 2024 februárjában jóváhagyott COFOG-statisztika, amely a 2022. évi előzetes számításokat tartalmazza.
Relevancia
Az oktatás meghatározó szerepet játszik egy ország versenyképességének fenntartásában. Befolyásolja a lakosság műveltségi szintjét, az állampolgárok munkaerőpiaci versenyképességét, és fontos a gazdaság igényeinek kielégítése szempontjából is. Emiatt nagy jelentősége van a kormányzat által az oktatásra fordított kiadások nagyságának, amely a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia egyik kulcsindikátora is.
Elemzés
A kormányzat oktatási kiadásainak GDP-hez mért aránya az 1995 és 2022 közötti időszakban átlagosan 5,3%-ot tett ki. 2003 és 2006 között az átlag elérte a 6,1%-ot (2003-ban 6,4%), utána viszont csökkenő trend érvényesült. A 2012-es és 2013-as mélypontot (4,7%) követően a mutató alig haladta meg az 5%-ot, majd 2019-ben ismét 4,7%-ra csökkent. 2020-tól újra növekvő tendencia figyelhető meg, 2022-ben az oktatási kiadások GDP-hez mért aránya már elérte az 5,1%-ot.
Nemzetközi kitekintés
2022-ben az Európai Unióban átlagosan 4,7% volt a kormányzat oktatási kiadásainak GDP-hez mért aránya. Svédországban és Belgiumban fordították a legtöbbet oktatásra a GDP-hez viszonyítva (7,1 és 6,3%), amelyeket Észtország, Szlovénia, Finnország, Dánia és Lettország követett. A legkevesebbet Írországban költötték (2,7%), Románia ráfordításai pedig a GDP 3,2%-át tették ki. Magyarországon az oktatásra fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya meghaladta az uniós átlagot.