Definíciók
Az erdők egészségi állapotán az összes károsítás alapján a gyökér, a törzs, a kéreg és a lombozat valamennyi károsodását értjük. A kárfokozatok nem tartalmazzák az egyértelműen azonosítható okok miatti veszteséget, mint például a törésből, lombrágásból eredő károkat.
Relevancia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint „az erdőállomány, a fahozamok folyamatosan növekvők és jó minőségűek, ám az erdő- és vadgazdálkodás számára kedvező feltételeket a klímaváltozás hatásai, a nem őshonos fajok arányának növekedése és más körülmények (szárazodás, savas esők, betegségek, kártevők stb.) veszélyeztetik”. A levélvesztés és a lombkorona elszíneződésének lehetséges okai között szerepel a légkörbe juttatott szennyező anyagok felhalmozódása, az extrém időjárási viszonyok (főként az aszály), és ehhez kapcsolódóan a rovar- és gombakórokozók elszaporodása.
Elemzés
Magyarország erdeinek egészségi állapota európai viszonylatban átlagosnak tekinthető. Az utóbbi években azonban az összesített erdőkárok mértéke és területe is növekedett. 2007 és 2023 között a tünetmentes erdők aránya 11–62%-os tartományban mozgott, a legalacsonyabb 2022-ben volt. Az általános egészségi állapotot leginkább tükröző levélvesztés alapján, 2023-ban a rendkívül aszályos előző évhez képest némi javulás történt, az elmúlt 20 évet tekintve azonban romló tendencia figyelhető meg. 2023-ban a vizsgált állományokban a mintafák 54%-a tartozott az egészséges és gyengén károsodott kategóriába. A közepesen károsodott egyedek aránya 33, míg az erősen károsodott mintafáké 10% volt (fele az előző évinek). Az elhalt fák aránya 3,3%-ra emelkedett. A tölgyeknél az utóbbi években tapasztalható állapotromlás 2023-ra odavezetett, hogy a kocsánytalan tölgyek között egészséges fát gyakorlatilag nem találtak. A hagyományosan az egészségesebb fajok közé tartozó gyertyán jelentős javulást mutatott, az egészséges egyedek aránya több mint a duplájára nőtt. Így 2023-ban a gyertyán volt az egyéb lágy lombos csoport mellett a második legegészségesebb. Az akácok szintén regenerálódtak, az egészséges fák aránya 25%-ra emelkedett (az előző évi 4,5%-ról). A pusztulás aránya az erdeifenyőnél (13%), illetve a feketefenyőknél (6,3%) volt a legmagasabb. A tölgyek esetében a rovarkárok domináltak, míg a fenyőknél a rovar- és a gombakár volt a legjellemzőbb.