Definíciók
A kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága három fő összetevőből áll: készpénz és betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint rövid és hosszú lejáratú hitelek. Nem tartalmazza az államháztartáson belüli pénzügyi kapcsolatokat. Bruttó szemléletű, a szektor követelései nem vonhatók le az adósságból.
Relevancia
A kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága egyike a maastrichti szerződésben megfogalmazott kritériumoknak, amelyek teljesítése feltétele az euróövezethez történő csatlakozásnak. Eszerint az államadósság szintje nem haladhatja meg a bruttó hazai termék 60%-át, ha pedig meghaladja, akkor megfelelő mértékben és ütemben kell csökkenteni és közelíteni ehhez az értékhez. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megfogalmazza, hogy a kormányzatnak a költségvetés kialakítása során jelentős felelőssége van a hazai gazdasági tőke fenntarthatósága tekintetében.
Elemzés
Magyarországon a GDP arányában kifejezett államadósság az 1990-es évek második felében folyamatosan, jelentős mértékben csökkent, 2001-ben érte el a minimumát, 52,2%-ot, amely 8 százalékponttal a maastrichti küszöbérték alatt volt. Ezt követően folyamatos emelkedéssel 2011-re 80,5%-ra kúszott fel az értéke. (A mutató 2005-ben haladta meg újra a 60%-ot.) Az adósságráta 2012 óta ismét folyamatosan csökkent, értéke 2019-ben 65,0% volt. 2020-ban a világjárvány hatására viszont 78,7%-ra ugrott, ez 2023 végére 73,4%-ra mérséklődött. Az egy főre jutó adósság hasonló ívet ír le (2023. évi árakon számolva): 2001-ben érte el a minimumát, 2,2 millió forintot, majd 2002-től újra növekedésnek indult. 2011-ben 4 millió forintot ért el. A 2012-es átmeneti csökkenés után újra emelkedett, 2023-ban 5,8 millió forintot tett ki. Összetételét tekintve az 1990-es évek első felében még a forintadósság volt a meghatározó, a devizaadósság a 10%-ot sem haladta meg. Ez 1997-re megváltozott, ekkor a devizaadósság 42%-ot tett ki, amely folyamatosan csökkent 2003-ig, ekkor 26% volt. 2004-ben indult újra növekedésnek a deviza aránya, ez 2011-ig tartott, ekkor az adósság több mint felét jelentette. Az ezt követő nyolc évben újra csökkent a devizaadósság aránya, 2019 végére 21%-ra, amely 2023 végére 30%-ra nőtt. A devizaadósság meghatározásában fontos szerepet játszik a forintárfolyam alakulása.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unió (EU27_2020) tagországainak átlagos adósságrátája a 2008 és 2014 közötti időszakban – az anticiklikus gazdaságpolitikák eredményeként – növekedett, a mutató értéke 62,4-ről 86,9%-ra kúszott fel. 2015 óta fokozatosan csökkent, 2019-ben 77,4%-ra. 2020-ban a koronavírus-járvány miatti többletkiadások következtében a kormányzati szektor adóssága újra emelkedett, az év végére GDP-arányosan 89,5%-ra ugrott. Ez 2023 végéig 80,8%-ra mérséklődött. Az EU-tagállamok közül a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2023-ban Görögországban (163,9%), Olaszországban (134,8%) és Franciaországban (109,9%) volt a legmagasabb. Hazánk mutatója 7 százalékponttal az uniós átlag alatt maradt (73,4%). A legalacsonyabb adósságrátával Észtország (20,2%), Bulgária (22,9%) és Luxemburg (25,5%) rendelkezett.