Definíciók
A légköri csapadék mennyiségét azzal a magassággal mérik (milliméterben), amelyet az esővíz (vagy a megolvasztott hó) elérne, ha nem párologna vagy szivárogna el.
Relevancia
A klímaváltozás elleni küzdelem magában foglalja a vízgazdálkodás észszerű megtervezését is. A vízgazdálkodásban elsősorban extrém hidrometeorológiai eseményekre, szélsőséges csapadékviszonyokra kell felkészülni, amelyek egyrészt fokozódó ár- és belvízveszélyt, másrészt szárazságot eredményezhetnek. Javítani kell az árvízbiztonságot, beleértve a kisebb vízgyűjtőkön, illetve településeken előforduló, úgynevezett hirtelen árvizek elleni védelmet is. Hatékonyabb öntözési rendszerek kialakítására kell törekedni, valamint növelni hazánk területén a vízvisszatartást, a vízmegtartó képességet, és biztosítani a vízkészletek fokozott védelmét.
Elemzés
A csapadék mennyisége évről évre ingadozik, a legcsapadékosabb években akár háromszor annyi is eshet, mint a legszárazabbakban. Budapesten 1901 és 2023 között 1937-ben mérték a legnagyobb (848 milliméter), 2011-ben a legkisebb (291 milliméter) csapadékmennyiséget. Magyarországon ugyanebben az időszakban 2010-ben mérték a legnagyobb (981 milliméter), 2011-ben a legkisebb (420 milliméter) értéket. 2023-ban az országos évi csapadékösszeg 767 mm volt, amely jelentősen meghaladja az 1901 óta mért értékek 613 mm-es átlagát. Az év első hónapja a legcsapadékosabb január volt 1901 óta, valamint az átlagosnál sokkal több csapadék hullott novemberben és decemberben is.