Definíciók

Internet

Az internet egy hálózati infrastruktúra, amelynek segítségével bármely számítógép vagy mobileszköz egymással kommunikálhat mindaddig, míg a világhálóra vannak kapcsolódva.

A széles sávú internetkapcsolatot a nagy adatátviteli sebesség jellemzi. A széles frekvenciasáv rendelkezésre állása biztosítja a gyors információátvitelt, amelyről a technológia a nevét is kapta.

Az internet eléréséhez az alábbi széles sávú hálózati kapcsolatok jellemzők:

Helyhez kötött széles sávú kapcsolatok

– vezetékes xDSL (ADSL, SHDSL, VDSL stb.), kábel modem, optikai kábel;

– vezeték nélküli technológiák: műholdas internet, WIFI.

Nem helyhez kötött mobil-szélessávú kapcsolatok

– mobiltelefon-hálózaton keresztül megvalósuló kapcsolatok, legalább 3G- (pl.: UMTS-) hálózatokhoz kapcsolódnak, amelyek SIM-kártyát vagy USB-kulcsot használnak a hálózattal való csatlakozásra.

Az adatok forrása a „Felmérés a háztartások és az egyének információs és kommunikációs technológiai (IKT-) eszközhasználatáról” című (OSAP 2003), évenként végrehajtott, önkéntes lakossági adatfelvétel. A hazai felmérés kérdőíve az unióban alkalmazott modellkérdőív tartalmával és módszertanával harmonizáltan került kialakításra. 2022-től az EU-modellkérdőív változása miatt a széles sávú, ezen belül a helyhez kötött széles sávú és a mobil-szélessávú internet-hozzáférés arányára vonatkozó nemzetközi adatok nem állnak rendelkezésre.

A felvétel célsokaságát a magyarországi lakcímmel rendelkező, 16–74 év közötti magánháztartásokban élő személyek és háztartásuk képezi. Egy háztartás többféle internetkapcsolattal is rendelkezhet.

Relevancia

Az információs társadalom fejlődésének egyik alapvető feltétele az infokommunikációs infrastruktúra, ezen belül a nagyobb adatátviteli sávszélességet biztosító hálózatok kiépítése, illetve a jelenleg működő technológiák korszerűsítése.

Az interneten keresztül elérhető szolgáltatások körének folyamatos bővülése miatt szükségessé vált a nagyobb sávszélességgel működő, és gyorsabb elérést biztosító technológiák rendelkezésre állása a felhasználók számára. Az internethasználat minőségét alapvetően meghatározza a szolgáltatás során igénybe vehető elérési sebesség nagysága. Az internethasználat fejlődését a széles sávú internetelérés, ezen belül is a nagyobb adatátviteli sávszélességet biztosító hálózatok folyamatos terjedése jellemzi.

Elemzés

Magyarországon 2010 óta folyamatosan emelkedik a háztartások internet-ellátottsága, ezen belül is a minőségi és gyors elérést biztosító széles sávú kapcsolatok aránya, amely évente átlagosan 4,8%-kal bővült, 2023-ban megközelítette a 93%-ot. A hazai háztartásokban továbbra is jellemzőbb a helyhez kötött széles sávú kapcsolattípus használata, amely 2023-ban 84% volt. A széles sávú technológiák közül e kapcsolattípus igénybevételének aránya 2010 és 2023 között, évente átlagosan 4,3%-kal emelkedett. Az elmúlt évtizedben a gyors technológiai fejlődés eredményeként a mobilnet kapcsolatok terjedésében tapasztalható a legjelentősebb növekedés. 2010-ben a hazai háztartások mindössze 2,8%-a, 2023-ban már 82%-a érte el a világhálót mobil-szélessávon keresztül.

A világháló eléréséhez a magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó széles sávú hozzáférés aránya évről évre javul, 2023-ban 42 százalékponttal volt nagyobb a 2010. évinél. 2023-ban a gyermekes háztartások széles sávú internet-ellátottsága 99% volt, ez 8,8 százalékponttal haladta meg a gyermek nélküliekét. 2023-ra a széles sávú internet-hozzáférés aránya a gyermekes és a gyermek nélküli háztartásokban is jelentős mértékben bővült (+32 és +46 százalékponttal) 2010-hez képest.

Magyarországon 2012 óta tíz internettel rendelkező háztartás közül kilenc helyhez kötött, széles sávú hozzáféréssel rendelkezett (2023-ban 90%). Mobil- szélessávon keresztül 2010-ben az internetes háztartások 5, 2023-ban már 89%-a használta a világhálót. A mobil-szélessávú technológia igénybevétele a gyermekes háztartásokban 2023-ban 4,5 százalékponttal nagyobb volt az országos átlagnál (89%).

Nemzetközi kitekintés

2023-ban az Európai Unió tagországainak háztartásaiban az internet-hozzáférés aránya 87 és 99% között alakult, az átlag 93% volt. 2010 és 2023 között az unióban (EU27_2020) az éves átlagos növekedés 2,4, míg a hazai bővülés mértéke ennél nagyobb, 3,6% volt. A tagországok közül a világháló elérése a luxemburgi háztartásokban volt a leggyakoribb (99%), míg Bulgáriában és Görögországban a legalacsonyabb (89 és 87%). Magyarország, Csehország és Lettország mutatója közel azonos, 93%-ot ért el, ezzel az értékkel az uniós országok rangsorában a középső harmadban foglaltunk helyet.