Definíciók
A külkereskedelmi termékforgalmi egyenleg a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbségét, az áruforgalom egyensúlyát mutatja be. A külkereskedelem relatív egyenlege az egyenleg és a termékexport egymáshoz viszonyított aránya, a külkereskedelmi passzívum, illetve aktívum relatív nagyságát fejezi ki.
Relevancia
A mutatószám kifejezi a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbségét és az áruforgalom egyensúlyát (vagy annak hiányát). A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege a GDP és a folyó fizetési mérleg fontos eleme. Rámutat az ország nemzetközi beágyazottságára, a kereskedelmi kapcsolatok stabilitása és az elért eredmények révén a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságára, és közvetve annak társadalmi hozadékaira (pl. exportpiachoz köthető foglalkoztatottság).
Elemzés
A 2008-as pénzügyi válság kirobbanása után a belföldi felhasználás stagnálása, majd visszaesése mellett a külkereskedelmi egyenleg látványosan javult. 2009-től a külkereskedelmi mérleg évről évre nagyobb többlettel zárt. Az egyenleg javulásának fő oka a fogyasztási célú import csökkenése és a híradástechnikai, majd a hazai autógyárak kapacitásának kiépülésével az autóipari termékek exportjának felfutása. 2011-ben a mérleg már 7,1 milliárd eurós többlettel zárta az évet, ami az export mintegy 9%-át (8,8%) tette ki. 2015-ben az egyenleg 8,6 milliárd eurós aktívumot ért el. A 2010-es években import- és exportoldalon egyaránt folyamatos növekedés volt megfigyelhető. A külkereskedelmi egyenleg többlete 2016-ban érte el a csúcspontját 9,7 milliárd eurós értékkel. 2017-ben a behozatal növekedése – a lakossági fogyasztás és a beruházások erőteljes növekedésével párhuzamosan – 2,9 százalékponttal volt nagyobb az exporténál, ennek eredményeként a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 8,1 milliárd euróra esett vissza. 2018-ban a behozatal növekedési üteme 3,1 százalékponttal meghaladta az exportét. Ennek hatására a termék-külkereskedelmi egyenleg 2,6 milliárd euróval romlott az előző évihez képest. Ez a tendencia érvényesült 2019-ben is. A behozatal növekedési üteme 1,5 százalékponttal magasabb volt a kivitelénél, ami egy év alatt az aktívum 1,2 milliárd eurós mérséklődéséhez vezetett. A 2020-ban az importcsökkenés 1,3 százalékponttal nagyobb volt az exporténál, ami a külkereskedelmi aktívum 1,3 milliárd eurós növekedését eredményezte. A kínálati problémák, az energia drágulása, valamint a keresletélénkítő gazdaságpolitika hatására az import növekedési üteme 4,8 százalékponttal meghaladta az exportét, ami az egyenleg 4,0 milliárd eurós romlását vonta maga után. A gazdasági kilábalást 2022-ben tovább nehezítette az akadozó alapanyag- és alkatrészellátás, valamint az orosz-ukrán háború kitörése miatt bekövetkező energia- és a nyersanyagárak további, immár ugrásszerű emelkedése. Ebben az évben a behozatal értéke 29%-kal nőtt, az exporté viszont közel 10 százalékponttal kisebb mértékben, ami rekordmagas, 9,1 milliárd eurós passzívumot eredményezett. 2023-at az előző évek energiaár-növekedésének visszarendeződése és a megnövekedett infláció jellemezte. Euróban számítva a behozatal értéke 7,3%-kal csökkent az előző évihez képest, míg a kivitelé 5,0%-kal nőtt. Az egyenleg 9,0 milliárd eurós többlettel zárta az évet, ekkora összegű mérlegjavulásra (18,2 milliárd euró) a rendelkezésre álló idősorban még nem volt példa.
Nemzetközi kitekintés
Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, az Európai Unió termék-külkereskedelme már a gazdasági válság előtt is jelentős mértékű hiányt mutatott, amit a válság csak felerősített. A 2005-ös, 27 milliárd eurós hiány 2008-ra elérte negatív csúcspontját 134 milliárd eurós értékkel. A hiány mértéke 2011-ben 42 milliárd eurót tett ki, 2009 és 2011 között a legtöbbet. 2012-ben az unió külkereskedelmi egyenlege hosszú idő óta először aktívummal zárt. A 2012 és 2016 közötti időszakban fokozatosan növekvő többlet jellemezte az EU termék-külkereskedelmét. Az aktívum 2017 után 2018-ban is visszaesett az előző évihez képest. 2019-ben viszont a többlet emelkedett, 191 milliárd eurót tett ki. A 2020-as év alakulását egyértelműen a koronavírus-járvány határozta meg: az export 9,4, az import pedig 12%-kal esett vissza. Mivel a behozatal nagyobb mértékben csökkent a kivitelnél, így az egyenleg tekintetében javulás – és 217 milliárd eurós aktívum – jelentkezett. Az EU árukereskedelmi mérlege 2021-ben 57 milliárd eurós többletet mutatott, amely jelentős visszaesés az előző évihez képest. Ezt elsősorban az energiaimport értékének meredek emelkedése okozta 2021 vége felé. A 2022. évi folyamatokat döntően az orosz–ukrán háború miatt kirobbant bizonytalanság, az Oroszországgal szembeni szankciók, valamint a világszerte nagymértékű áremelkedés határozta meg. A behozatal, a kivitelét jóval meghaladó mértékben nőtt, így a mérleg – az 1999-ig visszatekintő idősorban rekordmagasnak számító – 436 milliárd eurós hiánnyal zárt.
Az EU külkereskedelmi aktívuma 34 milliárd eurót tett ki 2023-ban, ami 470 milliárd eurós növekedés az előző évihez képest.