Definíciók

A nők aránya a vezetői foglalkozásokban (ISCO 1. főcsoport) dolgozók között.

Relevancia

A mutató információt nyújt arról, hogy a nők milyen arányban képviseltetik magukat a döntéshozói, illetve vezető, irányító pozíciókban, és ezáltal arról, hogy milyen érdekérvényesítő erővel rendelkeznek.

Elemzés

A nők aránya a vezetők körében hosszabb időtávot tekintve kis mértékben változott, a 2011-es 40%-os arány 2023-ra 37%-ra csökkent. A nők, figyelembe véve a részvételüket a teljes foglalkoztatotti körben (47%), a vezetők között alulreprezentáltak.

A vezetői foglalkozásokat magába foglaló főcsoport heterogenitása miatt érdemes a mutatót alcsoportonként, illetve ágazatonként is vizsgálni. A nők Magyarországon a közszolgáltatási ágakban (közigazgatás, oktatás, egészségügy) általában jelentősen felülreprezentáltak, és nincs ez másként a vezetői foglalkozásokat illetően sem; 2023-ban a vezetők közel kétharmada nő volt ezekben az ágakban. A versenyszféra szolgáltatási ágaiban dolgozó vezetők között jóval alacsonyabb a képviseletük (egyharmad), míg az iparban és a mezőgazdaságban még ennél is kevesebb, a vezetőknek csupán a negyede nő. A vezetői kört tevékenységi területenként vizsgálva látható, hogy magas arányban vesznek részt a döntéshozatalban igazgatási, pénzügyi, számviteli vagy HR-vezetőként, és kiemelkedően magas a részarányuk az olyan szolgáltatásokat nyújtó szervezetek vagy szervezeti egységek vezetői között is, mint a gyermek- és idősgondozás, oktatás és egészségügy. Ezzel szemben a mezőgazdasági és az ipari termelő vállalatok, egységek, vagy az IT-szolgáltatások vezetői között kevés nőt találunk.

Nemzetközi kitekintés

A nők aránya a vezetők körében Magyarországon meghaladja az Európai Unió országaiban mért átlagot, hazánk az országok rangsorában a felső harmadban helyezkedik el. Az utóbbi egy évtizedben az uniós átlag kis mértékben ugyan, de lényegében folyamatosan nőtt, a magyar arány viszont kissé csökkent, ebből adódóan a különbség mérséklődött. A legnagyobb arányú, 40% feletti képviselettel Svédországban, Lettországban, Lengyelországban, Bulgáriában és Finnországban rendelkeznek a nők, míg Horvátországban és Luxemburgban 25% alatti a részesedésük.