Definíciók
Az éves középhőmérséklet a (napi középhőmérsékletek átlagaként számított) havi középhőmérsékletek átlaga.
Relevancia
A 2015. évi párizsi klímamegállapodás alapján az aláíró államok globális célkitűzésként fogalmazták meg, hogy a földön a középhőmérséklet-emelkedés ne haladja meg 2 °C-nál jobban az iparosodás (1850–1900) előtti időszak értékét, de törekedni fognak arra, hogy az 1,5 °C-ot se érje el. Ezen célkitűzés teljesítéséhez az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentésére lenne szükség. A hazai fenntarthatósági célkitűzések között szintén szerepel a klímaváltozás elleni küzdelem, amely az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátásának csökkentése mellett nagy hangsúlyt fektet a változó időjárási és éghajlati viszonyokra való felkészülésre is.
Elemzés
Bár 1901 óta az időjárás évről évre változott, a hőmérséklet emelkedő trendet mutat. A Budapest évi középhőmérsékleteinek sorozatára illesztett lineáris trend szerint a melegedés mértéke meghaladja az 1,5 °C-ot. A fővárosban a legmagasabb éves középhőmérsékletet 2019-ben mérték (13,8 °C). Országosan a 2023-as év volt a legmelegebb (1901 óta) 12,3 °C átlagos középhőmérséklettel. Ez a hazai érték 2,4 °C-kal volt melegebb az 1961–1990-es éghajlati normálnál. A változékonyság ellenére az általános hőmérséklet-emelkedés az utóbbi mintegy három évtizedben egyértelműen kimutatható.
Nemzetközi kitekintés
A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat szerint a globális hőmérséklet tekintetében a 2023 volt a legmelegebb naptári év 1850-ig visszamenőleg 14,98 °C-kal. 2023-ban júniustól decemberig minden egyes hónap melegebb volt, mint bármelyik korábbi év adott hónapja, és a napok közel fele 1,5 °C-kal meghaladta az 1850–1900-as évek átlagát.