Definíciók
Az indikátor a mezőgazdasági élőhelyekhez táplálkozási és szaporodási szempontból kötődő gyakori madárfajok monitorozási programjának eredményein alapuló aggregált index, értéke megadja a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományának alakulását. A magyarországi index 16 olyan faj adatai alapján készül, amelyek az 1999–2012-es adatok szerint jól reprezentálják a hazai agrárélőhelyek gyakori madárfajait (élőhelyhasználat és preferencia alapján). Az indikátor a következő madárfajok állományváltozás-adatai alapján került kiszámításra: vörös vércse, fogoly, fürj, bíbic, gyurgyalag, búbospacsirta, mezei pacsirta, parlagi pityer, sárga billegető, réti tücsökmadár, karvalyposzáta, mezei poszáta, tövisszúró gébics, kis őrgébics, seregély, sordély.
Relevancia
Hazánkban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által működtetett program (Mindennapi Madaraink Monitoringja – MMM) 1999-től szolgáltat adatokat a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő 16 madárfaj állományváltozásáról. A felmérések évről évre az ország területének mintegy 2%-ára kiterjedően folynak, a mezőgazdasági területeken található élőhelyek állapotát, illetve a mezőgazdasági gyakorlat fenntarthatóságát tükrözik. A madárállomány nagysága megmutatja, hogy milyen az adott élőhely ökológiai állapota. Amennyiben a mutató értéke csökken, akkor az az élőhely biodiverzitásának visszaesését jelzi.
Elemzés
Magyarországon a mezőgazdasághoz köthető madarak állománya 1999 és 2023 között jelentős, közel 30%-os csökkenést mutatott. Az állomány csökkenésében – a 2004-es uniós csatlakozás után érkező agrártámogatásokkal (közös agrárpolitika) összefüggésben – az agrárgazdálkodás intenzitásában bekövetkezett növekedésnek is jelentős szerepe van.
Hazánkban a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok indexe az MME felmérése alapján 2023-ban 71% volt, 3 százalékponttal kevesebb az előző évhez képest.
Nemzetközi kitekintés
Az OECD által is közölt értékek szerint a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állománya hazánkban a 2000-es bázisérték 76%-án állt 2021-ben.
A 2021-es adatokat publikáló tagországok közül Portugália közelítette meg leginkább a bázisértéket, az index értéke elérte a 99%-ot. A legalacsonyabb értéket (45%) Litvániában mérték. Az adatokat közlő közép-európai országok közül Csehországban a mutató 37%-kal, Szlovéniában pedig 26%-kal maradt el a bázisévtől.