Definíciók
A vízkivétel mutató a felszíni, valamint a felszín alatti vizekből történő vízkivételeket adja meg millió m³/év mértékegységben, lakossági, ipari és öntözési cél szerinti bontásban. A felszíni és a felszín alatti vízkészletet csökkentő vízkivételeket a vízfelhasználás típusa szerint csoportosítva összegezzük, és a következő kategóriákba soroljuk: ivóvíz, ipari, energetikai, öntözés. A felszíni vízkivételek esetében jelentős még a halgazdálkodás, rekreáció, természetvédelmi vízpótlás és az in situ (helyben történő) vízerőművek általi vízkivétel. A felszín alatti vízkivételek esetében pedig az előzőeken felül a fürdő/gyógyászati és az engedély nélküli (utóbbi becsült mennyiség) vízhasználati kategóriákat különböztetjük meg.
A lakossági vízkivételhez a felszíni vízből biztosított ivóvizet számítjuk, felszín alatti vízkivétel esetében pedig minden olyan ivóvíz minőségű vízkivétel idetartozik, amelyek közcélú felhasználásúak (vízműves, magán- és közkutak). A gazdasági ivóvizek nem tartoznak ide. Az ipari vízkivételekbe a gyártási folyamathoz felhasznált vízmennyiségek tartoznak (bányászat során történő vízkivételek, építőipar, textil-, ruha- és bőripar, fémipar, járműipar, élelmiszeripar, gyógyszergyártás). A vegyiparban és a kohászatban használt hűtővizeket ebbe a kategóriába soroljuk, míg a felszíni vízkivételek esetében az energetikai ipari hűtővizet (villamosenergia-ipar) külön tartjuk nyilván. Ide pl. a Paksi Atomerőmű által felhasznált hűtővizet soroljuk, mivel mennyiségében nagyságrenddel nagyobb, mint a többi ipari vízfelhasználás. Felszín alatti vízkivételnél az ipari vízhasználatba nem tartozik bele a bányászati víztelenítés miatt kitermelt, valamint az energetikai céllal (geotermikus energia) hasznosított víz.
Az öntözési célú vízkivételek a mezőgazdasági termények öntözésére szolgálnak, és jogszabály szerint, ahol lehet, elsősorban felszíni vízből kell az öntözővizet biztosítani. Nem tartozik ide a locsolási céllal kivett felszíni víz.
• Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).
Relevancia
A vízkivételek, vízbevezetések és elterelések megváltoztathatják a felszíni víztestek természetes vízjárását, lefolyási viszonyait, akár olyan mértékben is, hogy az már akadályozza az ökoszisztéma működését és a jó ökológiai állapot elérését. Felszín alatti vízkészletünk európai viszonylatban kiemelkedő jelentőségű, az ivóvízellátás 95%-a felszín alatti vízből történik, emellett kiválóak a termálvizekkel kapcsolatos adottságaink is.
Ez a mutató a felszíni és a felszín alatti vizekből történő, engedély alapján végzett lakossági, ipari és öntözési vízkivételek mennyiségi alakulását mutatja be, azaz három gazdasági és társadalmi szempontból fontos vízhasználati célra fókuszál.
Elemzés
A 2010 és 2020 közötti időszakban ipari, a következő két évben öntözési célra vették ki Magyarországon a legnagyobb mennyiségű felszíni vizet. Az öntözési célra felhasznált felszíni vizek mennyisége 2021-ben és 2022-ben meredeken emelkedett, amely jórészt az aszályos időjárásra, valamint az állami támogatásokra vezethető vissza. 2023-ban – elsősorban a csapadékos időjárás miatt – a megelőző két évtől elmaradt az öntözési célú felszíni vízkivétel, de még így is számottevően felülmúlta a 2010-es évek átlagát. 2017-től jelentős mennyiségű öntözővizet lehet felhasználni anélkül, hogy vízkészletjárulékot kellene a vízhasználónak fizetnie, valamint öntözési beruházások esetében is lehet pályázni állami támogatásra. Számos öntözést könnyítő jogszabály bevezetésére került sor az elmúlt években. A lakossági célra felszíni vízből kivett ivóvíz mennyisége jóval kevesebb, mint a másik két vízhasználaté, ugyanis hazánkban a lakosság ivóvízzel történő ellátása döntően felszín alatti vízből történik.
A felszín alóli víztermelés mintegy háromnegyede a lakossági igények kiszolgálását biztosítja. Az erre a célra kivett vízmennyiség – elsősorban az emelkedő vízdíjak miatt – a 2000-es évek elején csökkenő tendenciát mutatott, azóta kisebb hullámzásokkal lényegében stagnál. Az öntözési célra felhasznált víz mennyiségében 2017 óta emelkedés figyelhető meg, de ebben nincsenek benne az engedély nélküli vízkivételek, melyek mértékét tanulmányok a bejelentett vízmennyiség duplájára becsülik.