Definíciók

A női-férfi foglalkoztatási rés a nők és a férfiak foglalkoztatási rátáinak eltérését mutatja a 20–64 évesek körében.

Relevancia

A magas szintű foglalkoztatás az Európai Unió kiemelt célja mindkét nem vonatkozásában, ahogyan a nemek közötti foglalkoztatási egyensúly megteremtése is. A nők foglalkoztatási szintje általában tükrözi egy társadalom nőkkel szembeni és a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdjét, hagyományait, valamint a családszerkezeti jellemzőket. A gondozási feladatok miatt megszakított, emiatt rövidebb életpálya összefügg a nők alacsonyabb foglalkoztatásával. Ez és a nemek közötti bérszakadék növeli a szegénységi és társadalmi kirekesztés kockázatát, különösen idős korban.

Elemzés

Magyarországon a 20–64 éves nők foglalkoztatási rátája a 2009-es 58,6-ról 2023-ra 76,1%-ra változott. A férfiak esetében a ráta magasabbról indult, és nagyobb mértékben növekedett, a 2009. évi 66,5-ről 2023-ra 85,2%-ra, ennek eredményeként a foglalkoztatási rés 1,2 százalékponttal 9,1 százalékpontra emelkedett. A két nem foglalkoztatási rátája közötti különbség 2012 és 2017 között intenzíven nőtt, 2020-ig stagnált, 2021-től pedig csökkent, vagyis a nők foglalkoztatása nagyobb mértékben nőtt a férfiakénál.

A területi különbségek nem elhanyagolhatók, a Budapesten mért 5,2 százalékpontos különbséghez képest Észak-Magyarországon a foglalkoztatási rés 12,5 százalékpont volt. A foglalkoztatottság kiegyenlítettsége a település jellege szerint is mutat eltéréseket, a férfiak és a nők foglalkoztatottsága közötti különbség a községekben több mint kétszer akkora, mint Budapesten.

Nemzetközi kitekintés

Az EU-ban a foglalkoztatási rés 2009 és 2014 között intenzíven szűkült, ezt követően 11 százalék körüli értéken maradt, 2020-tól pedig csökkenést mutat. Összességében a két nem foglalkoztatási rátájának különbsége 2009 és 2023 között 3,2 százalékponttal csökkent. A 2023-as 10,2 százalékpont az eddig mért legalacsonyabb érték, ezzel együtt a férfiak aránya a foglalkoztatásban még mindig jelentősen meghaladja a nőkét. Magyarországon az uniós átlagnál ugyan valamivel alacsonyabb a foglalkoztatási rés, ezzel együtt a tagországok között az alsó harmadban helyezkedünk el. Az egyes uniós országok gyermekgondozási ellátórendszere a támogatott távollétek hosszát, illetve a támogatások mértékét tekintve nagyon különböző. Az eltérő gyakorlatok befolyásolják a nők munkaerőpiactól való távollétének idejét, ezáltal a nők foglalkoztatási rátáját. A foglalkoztatás Finnországban, valamint a Baltikum országaiban a legkiegyenlítettebb, ahol a két nem foglalkoztatási rátája közötti különbség 4 százalékpont alatt van, Finnországban a két nem foglalkoztatottsága lényegében megegyezik. Ezzel szemben Görögországban megközelíti a 20 százalékpontot a különbség, de nem sokkal marad el ettől Olaszországban és Romániában sem.