Definíciók

Az öregségi nyugdíjkorhatár az a korhatár, amelynek betöltése az előírt szolgálati idő megléte esetén öregségi nyugdíjra jogosít.

A korbetöltött öregségi nyugdíjasok mellett nem korbetöltöttként jelenleg már csak a legalább 40 év jogosultsági idő alapján nyugdíjban részesülő nők sorolódnak az öregségi nyugdíjasok közé, akik a korhatár betöltése után korbetöltött öregségi nyugdíjasnak számítanak.

Nők40: 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, akinek a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel szerzett együttes jogosultsági ideje eléri a 40 évet, és ebből legalább 32 évet keresőtevékenységgel töltött. A törvény legalább 5 gyermek felnevelése esetén csökkenti a keresőtevékenység 32 éves követelményét.

Nyugdíjazási korcentrum: a nyugdíjba vonulók életkorainak átlaga.

Relevancia

A rendelkezésre álló adatok a nyugdíjba vonulásról, mint a munkaerőpiacról való kilépés egyik tipikus, tömeges módjáról nyújtanak információt. A világ fejlettebb országaiban az életkörülmények javulásának hatására emelkedik a születéskor várható átlagos élettartam. Ennek és a gyermekvállalási kedv mérséklődésének egyik következményeként fokozatosan nő az idősebb generáció aránya a népességen belül, ami egyre jobban megterheli a társadalmi ellátórendszert. Egészségügyi oldalról nézve egészségtudatosabb életmóddal emelhető az egészségben leélt életévek száma, így az idősebb generáció egyre később szorulhat rá a rendszeres egészségügyi szakellátásra. A nyugdíjterhek növekedésének mérséklése, és ezzel együtt a nyugdíjrendszer költségvetési fenntarthatóságának biztosítása érdekében pedig arra kell törekedni, hogy az idősebb korú népesség minél tovább maradjon a munkaerőpiacon. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze a nyugdíjazás korcentrumának kitolása az öregségi nyugdíjkorhatár emelése és a munkaerőpiaci részvételt ösztönző intézkedések révén.

Az Európai Unió 2010-re vonatkozó célkitűzései között már szerepelt a nyugdíjba vonulás életkorának 65 éves korra való emelése, de ezt addigra a tagállamok mintegy harmada érte csak el. Az unió 2012-ben, a nyugdíjakkal összefüggésben készült Fehér könyve a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartam növekedéséhez való igazítását, valamint a munkában eltöltött idő meghosszabbítását szorgalmazza. Ez utóbbit az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés, a nyugdíjkorhatárhoz közel állók foglalkoztatási lehetőségeinek biztosítása és igényeikhez való hozzáigazítása, valamint az egészséges és aktív időskor elősegítése révén javasolja megvalósítani.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként jelöli meg az idősek társadalmi integrációjának megőrzését. Ez többek között az idősek munkavállalásának, illetve vállalkozásokban való részvételének ösztönzésével mozdítható elő. Ezt szolgálja például a nyugdíj melletti munkavégzés tb-járulékmentessége, vagy az a törekvés is, hogy az idős és a nyugdíjas, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező vállalkozók átadják tudásukat a fiatalabb nemzedékeknek.

Elemzés

A 2010-es években a nyugdíjazási korcentrum alakulását a korhatár alatti nyugdíjazási lehetőség 2012. évi szűkítése, a nők esetében a 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjazás 2011. évi bevezetése, valamint 2014-től a nyugdíjkorhatár emelkedése határozta meg. Az öregségi nyugdíjkorhatár 2013 és 2022 között fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik. 2019-ben 64 év volt, ezért a 2019-ben újonnan megállapított 91 ezer korbetöltött öregségi nyugdíj jogosultjainak többségét (86 ezer fő) az 1955-ben született adták. Az 1956-ban született korosztály 2020 II., illetve 2021 I. félévében töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt, amely végül az 1957-ben születettek 2022-es nyugdíjba vonulásától kezdve lesz egységesen 65 év.

A férfiak öregségi nyugdíjazási átlagéletkora 2010-től emelkedő tendenciájú. A korhatár alatti nyugdíjazási lehetőségek 2012-ben való megszüntetésekor nagyobb mértékben, 1,4 évvel nőtt körükben a korcentrum, ettől kezdve lényegében az öregségi nyugdíjkorhatár jogszabályi emelésével összhangban emelkedik. 2020-ban a férfiak öregségi nyugdíjazási átlagéletkora¹ 64,5 év volt, összhangban az öregségi nyugdíjkorhatárral. Korkedvezményes nyugdíjazásra körükben nincs lehetőség (a korábban szerzett jogosultságot speciális korhatár előtti ellátási formában ismerik el), az 1955 előtt született szolgálati nyugdíjasok 2019-ben már korbetöltött öregségi nyugdíjban részesültek. A nők esetében a korcentrum tendenciája 2012-től szintén emelkedő. Ezt megelőzően 2009-ben az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár emelése, 2011-ben a Nők40 program bevezetése, egy évvel később pedig a korhatár előtti nyugdíj megszüntetése befolyásolta számottevően korcentrumuk alakulását. A nők előrehozott nyugdíjazási korhatára 2009-ben 57 évről 59-re emelkedett. Sem 2009-ben, sem 2010-ben nem volt olyan évjárat, amely éppen elérte volna az előrehozott korhatárt, így ebben a két évben a nők nyugdíjazási korcentruma megugrott, meghaladta a férfiakét is. Ezt követően, 2011-ben a Nők40 program bevezetése egyszeri hatásként 2,2 évvel mérsékelte a korcentrumot. 2011. évi bevezetése óta az új öregségi jellegű ellátást a jogosult nők mintegy hattizede részére e jogcímen állapították meg. 2020. első félévében a nyugdíjkorhatár emelése miatt csak viszonylag kevés öregségi nyugdíjat állapítottak meg. Így az összes megállapításon belül a Nők40 ellátások súlya 2020. egészét tekintve is megnőtt, mely ellátás esetén a nyugdíjazási korcentrum 59,8 év volt. Így a nők öregségi nyugdíjazási korcentruma időlegesen 61,7 évre csökkent, mely 2022-re (amikor ismét teljes korosztály, az 1957-ben születettek érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt) vissza fog térni az eddigi növekvő pályára. Összességében hazánkban a nyugdíjazási korcentrum 2011 és 2020 között 59,1-ről 62,8 évre emelkedett.