Definíciók
Árvíz: a folyó vagy vízfolyás középvízi medrének partélét meghaladó, illetve középvízi medréből kilépő víz. Belvíz akkor keletkezik a talaj felső rétegében, ha a talaj szabad pórusai vízzel telítődnek. Jellemzője, hogy helyben képződik a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására, hirtelen hóolvadásból, csapadéktevékenységből, de keletkezhet magas talajvízállásból is, amikor a talajvíz kilép a felszínre.
Relevancia
Magyarország a Kárpát-medence árvízzel, belvízzel jelentősen veszélyeztetett területének számít. Vízkészleteink időbeli és területi eloszlása rendkívül szélsőséges. Hazánk folyóin évente általában két árvízhullám vonul le: a kora tavaszi áradást a hóolvadás, a kora nyárit a nyár eleji csapadékmaximum (zöldár) okozza. Az ország közel fele (44 500 km2) síkvidék, jelentős kiterjedésűek a lefolyástalan, mély fekvésű területek. Több mint 20 000 km2 területet veszélyeztet árvíz, ebből 5610 km2-t a Duna, 15 641 km2-t a Tisza vízgyűjtőjén.
Elemzés
Hazánk az árvíz- és belvízvédekezés területén több mint 150 éves hagyományokkal rendelkezik. A folyók mentén mintegy 4427kilométer hosszúságú árvízvédelmi gátrendszer épült. Az elmúlt évtizedek szélsőséges időjárási körülményei (árvizek és aszályok) szükségessé teszik a korábbi vízgazdálkodási gyakorlat (gyors vízlevezetés a mederben) megváltoztatását. Az árvizek idején a víz jelentős részét tározókba szükséges kivezetni és aszály esetén öntözési célra hasznosítani. Az ország egynegyede mély fekvésű sík terület, amelyről természetes módon nem folyik le a víz. A rendszeresen művelt, közel 4 millió hektár szántóterületnek mintegy 10–15%-át gyakran belvíz borítja, évente átlagban 2–4 hónapig mintegy 130 ezer hektárt.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive