Definíciók

A háztartás fogalma a háztartásstatisztikában: olyan személyek összessége, akik függetlenül a rokoni kapcsolatoktól, közös jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik. A Háztartási költségvetési és életkörülmény felvétel a háztartáshoz tartozónak tekinti az ideiglenesen távol élő diákokat, a munkavállalás miatt távollévőket azokban az esetekben, amikor ellátásukról döntően a megfigyelt háztartás gondoskodik, illetve utóbbiak esetében, ha jövedelmükkel alapvetően hozzájárulnak a háztartási kiadásokhoz.

Élelmiszer-mennyiségek: a háztartásban fogyasztott élelmiszerek csomagolás nélküli tömege, illetve darabszáma a megfelelő mértékegységben (kilogramm, liter, darab) gyűjtve.

Saját termelésű fogyasztás: a saját vagy bérelt földön, kertben, háztájiban termelt (termesztett), piaci értékesítésre nem kerülő élelmiszerek, italok, tüzelő fogyasztása, akár a saját háztartásban állították elő, akár más háztartástól kapták ajándékba.

A PPS (Purchasing Power Standard) – mint egy fiktív valutaegység – mesterséges árfolyamon azonos mennyiségű áru és szolgáltatás megvásárlását teszi lehetővé minden országban, az adott időszakban, figyelembe veszi a különböző országokban az eltérő árakat.

Relevancia

A mutató segítségével reális képet kaphatunk a háztartások kiadásairól, és így közvetett módon a benne élő személyek életszínvonalának alakulásáról is. Az indikátor megmutatja, hogy a háztartások jövedelmük mekkora hányadát költik alapvetőnek tekintett, illetve létfenntartási szükségletek kielégítésére, és mekkorát azon túl egyéb, pl. kikapcsolódásukat, szellemi fejlődésüket elősegítő ún. „jóléti” tevékenységekre. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia víziójában egy olyan fenntartható társadalmat céloz meg, amelyben az emberek tisztelik a természetet, természeti értékeinket, a helyi közösségek felismerik a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokból adódó lehetőségeiket, termelésüket, energiafelhasználásukat és fogyasztásukat erre alapozva szervezik meg.

Elemzés

A 2008–2009-es gazdasági válság utáni csökkenést, illetve stagnálást követően 2013-tól kezdve – már kedvezőbb társadalmi-gazdasági környezetben – újból erősödésnek indult a fogyasztói bizalom, a fogyasztás színvonala évről évre emelkedett. Összességében a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása 2010 és 2019 között reálértéken 41,7%-kal bővült.

2019-ben a háztartások fogyasztása értékében és volumenben minden fogyasztási csoportban bővült, folyó áron leginkább a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásra, valamint a kultúrára, szórakozásra fordított kiadások nőttek (15,2, illetve 14,6%-kal), a legvisszafogottabb növekedési ütem pedig a lakásfenntartás és háztartási energiakiadások terén mutatkozott, ahol a fogyasztás 4,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legtöbbet – éves szinten fejenként 325,2 ezer forintot – élelmiszerekre és alkoholmentes italokra adott ki a lakosság, miközben lakásfenntartásra és háztartási energiára 246,3 ezer, közlekedésre pedig 158,4 ezer forintot költöttek. E három, alapvetőnek tekintett tétel közül a közlekedésre fordított kiadások 7,9, az élelmiszerek és alkoholmentes italok 3,0, a lakásfenntartási és háztartásienergia-költségek 2,4%-kal bővültek reálértéken az előző évhez képest. Az alapvető kiadások aránya a válságot követő dekonjunktúra éveiben volt a legmagasabb, 60% körüli, a későbbiekben a gazdasági teljesítmény és a jövedelmek növekedésével párhuzamosan folyamatosan mérséklődött. 2019-ben a megélhetésen túlmutató, nem alapvető tételekre fordított összegek aránya az összes kiadáson belül 45,2%-ra emelkedett, ez 5,6 százalékponttal több, mint a 2012-ben mért negatív rekord (39,6%).

Nemzetközi kitekintés