Definíciók

A születéskor várható élettartam indikátora kifejezi, hogy az újszülöttek az adott év halandósági viszonyai mellett átlagosan hány életévet remélhetnek. A születéskor egészségesen várható élettartam indikátora megmutatja, hogy egy ember a születésekor hány egészségesen eltöltött évre számíthat. Kombinált mutató, a halandósági és a betegségek előfordulási gyakoriságát (morbiditást) jelző adatok felhasználásán alapul. Az egészségesen várható élettartam az egészségi állapotból eredő korlátozottságtól mentesen leélhető életévek számát fejezi ki. A mutatót külön a férfi- és külön a női népességre számítják, a korspecifikus halálozási adatok és az egészséges és (egészségi ok miatt) korlátozott népesség prevalenciája (százalékos előfordulási aránya) egy adott életkori csoportban, az EU-SILC- (Statistics on Income and Living Conditions, Magyarországon HKÉF, háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétele) felmérésből származó adatok felhasználásával készül. Az egészségesen várható élettartamok függetlenek a népességszámtól és a népesség korösszetételétől, ami lehetővé teszi az összehasonlítást a különböző társadalmi csoportok – például a nemek, társadalmi-foglalkozási kategóriák – között éppúgy, mint az Európán belüli országok között. A 65 éves korban várható élettartam megmutatja, hogy egy ember 65 évesen még hány évre számíthat. A 65 éves korban egészségesen várható élettartam pedig azt, hogy egy ember 65 évesen még hány egészségesen eltöltött (egészségi állapotból eredő korlátozottságtól mentes) évre számíthat.

Relevancia

A várható élettartam egy ország gazdasági-társadalmi fejlettségének és a lakosság egészségi állapotának alapvető indikátora. A várható élettartam a lakosság halandósági viszonyait is jellemzi, emelkedése az egészségi állapot javulásával és a halandóság csökkenésével jár együtt. A lakosság egészségi állapota a rendelkezésre álló humán erőforrás egyik meghatározó tényezője, ezért növekedése a fenntartható fejlődésnek is kulcseleme. A keretstratégia megállapítása szerint a magyarok egészségi állapota rosszabb, mint ami gazdasági fejlettségi szintünkön elvárható lenne, és mint a szomszédos országok lakóié. A halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás a cél, ezzel együtt a betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus, nem fertőző megbetegedések kialakulásának megakadályozása, továbbá az egészségkockázatos magatartási formák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezők negatív hatásainak mérséklése.

Elemzés

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2000 és 2020 között a férfiaknál 5,1, a nőknél 3,2 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam. A mutató értéke általánosságban emelkedést jelez, azonban mindkét nem esetében tapasztalhattunk kismértékű mérséklődést 2020-ban az előző évekhez képest a COVID19-járvány okozta év végi halálozási növekmény következményeként. A mutató értéke 2019-hez képest a férfiak esetében 0,7 évvel, a nőknél 0,6 évvel csökkent, így a születéskor várható élettartam 2020-ban a férfiaknál 72,2, a nőknél 78,7 év volt. A férfiak életkilátásainak 2000 és 2020 közötti nagyobb mértékű emelkedése miatt 8,5 évről 6,5 évre esett vissza a nemek közötti különbség, ami európai viszonylatban még mindig magas. A kiegyenlítődés hátterében egyebek mellett a két nem egészségtudatos magatartása közötti különbség csökkenése állhat. A várható élettartam általánosan emelkedő tendenciája az életkörülmények javulásának, az orvostudomány fejlődésének és az egészségtudatos magatartás terjedésének köszönhető.
A nők várható élettartama szerte a világon magasabb, ami genetikai, hormonális és életmódbeli okokra vezethető vissza.

Magyarországon 2020-ban a születéskor várható egészségben eltöltött élettartam a férfiaknál 61,7, a nőknél 63,6 év volt, mely mind a férfiak, mind a nők esetében az eddig mért legmagasabb hazai érték. Az egészségesen várható élettartam hosszú távon növekvő tendenciájában nem figyelhető meg változás, ez részben azzal magyarázható, hogy a mutató egyik alapját képező indikátor (GALI, Global Activity Limitations Indicator) a legalább fél éve fennálló korlátozottságra kérdez rá, továbbá a korlátozottság adatok felvételére 2020 márciusában, a Covid19-járvány hazai megjelenésének kezdetén került sor. 2019-ben az Eurostat adatai szerint az egészségesen várható élettartam hazánkban a férfiaknál 3,5, a nőknél 2,3 évvel maradt el az EU27 átlagától.
A nők több egészségesen eltöltött életévre számíthatnak, mint a férfiak. 2020-ban a teljes élethosszon belül az egészségesen várható időszak aránya viszont a férfiak esetében kedvezőbb: ők egészségesen élik le életük 85, míg a nők csupán 81%-át. A nők életében tehát hosszabb mind az egészségesen, mind a betegen eltöltött időszak, mint a férfiakéban.

A 65 éves korban várható élettartam kismértékben, de – hasonlóan a születéskorihoz – szintén emelkedett 2000 és 2020 között, a vizsgált időszakban mindkét nem esetében 1,4 évvel hosszabbodtak meg az életkilátások. 2020-ban a férfiak átlagosan 13,9, a nők 17,6 életévet remélhettek 65 éves korukban. Ennek következtében a nemek közötti különbség 2000 és 2020 között lényegében nem változott, mindvégig 3,7 év körül mozgott. 2020-ban a 65 éves férfiak a még hátralévő élettartamuk 52 (7,3 évet), míg a nők 45%-át (8,0 évet) remélhették egészségesen eltölteni. Az Eurostat 2019. évi adatai szerint hazánkban a 65 éves korban egészségesen várható élettartam a férfiak esetében 3,5, a nőknél 3,0 évvel maradt el az EU27 átlagától.

2000 és 2020 között az ország valamennyi régiójában emelkedett a születéskor várható élettartam. A legnagyobb javulás a férfiaknál Pest régióban következett be, ahol 6,0 évvel nőtt, míg Észak-Magyarországon csak 4,0 évvel. A nőknél Budapesten és Dél-Dunántúlon volt a legjelentősebb növekedés, mindkét régióban 3,9 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam, miközben Észak-Magyarországon 2,1 évvel. 2020-ban, a számottevő halálozási többlet miatt a legnagyobb visszaesés mindkét nem esetében Nyugat-Dunántúlhoz köthető, ahol a férfiak születéskor várható élettartama 1,3 évvel csökkent, míg a nők esetében 0,9 éves mérséklődést regisztráltak 2019-hez képest. 2000 és 2020 között a 65 éves korban várható élettartam is emelkedett valamennyi régióban. A legnagyobb mértékű javulás a férfiaknál Budapesten, Pest régióban és Dél-Dunántúlon (1,9 év), a nőknél Dél-Dunántúlon (2,1 év) következett be. 2020-ban a legjelentősebb csökkenés a férfiaknál Nyugat-Dunántúlon (1,1 év), a nőknél Közép-Dunántúlon (0,7 év) történt 2019-hez képest.

Nemzetközi kitekintés

2019-ben a születéskor várható élettartam Magyarországon az EU27 országainak rangsorában 7,5 évvel maradt el az élen álló spanyolországitól és 4,8 évvel az EU27 átlagától. A születéskor várható átlagos élettartam az EU 27 tagállamában a férfiaknál 78,5, a nőknél 84,0 év volt, ami a férfiaknál 5,4 évvel, a nőknél 4,3 évvel volt magasabb, mint hazánkban. 2019-ben a 65 éves korban még várható élettartam Magyarországon 3,3 évvel volt alacsonyabb, mint az uniós átlag, ami a férfiaknál 18,3, a nőknél 21,8 év volt. A 65 éves magyar férfiak 3,5, a nők 3,2 évvel remélhettek kevesebbet az EU-országok nemenkénti átlagához képest. A születéskor egészségesen várható élettartamok a várható élettartamoktól eltérően Európa egyes országaiban magasabbak a férfiak esetében, mint a nőknél, de ebben a kulturális különbségeknek és a szubjektív elemnek is meghatározó szerepük lehet. (A számítások során véleményalapú kérdéssel mérik fel az egészségi állapotból eredő korlátozottság előfordulását.) A kelet- és közép-európai országokban, ahol a mutató értéke a nők esetében magasabb, a különbség értéke akár a 4 évet is megközelítheti, ugyanakkor a fejlettebb országokban a nők „előnye” nem számottevő. 2018-ban Magyarországon a nők-férfiak közötti különbség az uniós átlagnál (0,4 év) egy évvel magasabb.