Definíciók

A fogyasztóiár-index a lakosság (a háztartások) által vásárolt termékek, igénybe vett szolgáltatások fogyasztói árainak havonkénti átlagos változását mérő mutatószám. A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) az EU ajánlásait tükröző fogyasztóiár-index, célja, hogy az Európai Unió tagországaiban biztosítsa a nemzetközi összehasonlíthatóságot.

Relevancia

A magas és ingadozó infláció komoly károkat okoz. A gazdaságnak, a fogyasztóknak és az üzleti vállalkozásoknak egyaránt hátrányos az árak instabilitása. Amennyiben az inflációs ráta ingadozik, azaz az árak változása időről időre jelentősen eltér, az bizonytalanságot eredményezhet. Az ingadozó és megjósolhatatlan inflációs ráták miatt a fogyasztók és a vállalkozások nehezebben tudnak hosszú távra tervezni, csökkenhet a megtakarítási szint, így romlik a piac hatékonysága. Az euró bevezetésére való felkészülés során az EU-tagállamoknak teljesíteniük kell a maastrichti szerződésben előírt konvergenciakritériumokat. Az egyik kritérium értelmében a tagállamok inflációs rátája nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál többel a három legjobban teljesítő EU-tagállam inflációs rátáját.

Elemzés

Az elmúlt három évtizedet tekintve az infláció a rendszerváltást követő években volt a legmagasabb. Az 1990-es évek második felétől folyamatosan lassult a fogyasztói árak éves növekedési üteme, 2000-ben hosszú idő óta először csökkent 10% alá az éves infláció mértéke. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követő mintegy tíz évben, 2004 és 2015 között, a fogyasztói árak alakulását jelentős ingadozás jellemezte, az éves árváltozás mértéke –0,2 és 8,0% között mozgott. Az infláció változékonyságában a világpiaci folyamatok – élelmiszerek drágulása 2007-ben; üzemanyagok áremelkedése 2010-ben, majd csökkenése 2014-től; a világgazdasági válság dezinflációs hatása 2009 és 2012 között – mellett hatósági intézkedések is jelentős szerepet játszottak.

Az Európai Uniós előírásoknak való megfelelés érdekében a dohány és alkoholtermékeket érintő jövedéki adó több év alatt megvalósuló fokozatos emelkedése és a járművek regisztrációs adójának 2004-es bevezetése az érintett években növelte az áremelkedés ütemét. 2013-ban mérsékeltebb, de nem elhanyagolható áremelő hatással bírt a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése is. Az időszakot jellemző adóváltozások közül az áfát érintő módosítások is jelentősen befolyásolták a fogyasztóiár-indexet: a különböző termékeket és szolgáltatásokat érintő áfakulcsok változása 2004-ben, 2009-ben és 2012-ben növelte, míg 2006-ban mérsékelte az árak növekedésének ütemét. Az egyéb, nem adójellegű kormányzati intézkedések közül a vizitdíj és a kórházi napidíj 2007-es bevezetése, majd 2008-as megszüntetése, illetve a 2013 és 2015 közötti rezsicsökkentő rendelkezések befolyásolták legnagyobb mértékben a fogyasztóiár-indexet. Utóbbi intézkedés az üzemanyagárak világpiaci folyamatok miatti nagymértékű csökkenésével együtt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztói árak 2014-ben és 2015-ben is enyhén mérséklődtek. A rezsicsökkentő intézkedések kifutását követően 2016-tól bár kismértékben, de újra emelkedtek az árak.

2017-ben a szeszes italok, dohányáruk, valamint a járműüzemanyagok és az élelmiszerek korábbi éveknél erőteljesebb áremelkedése révén a fogyasztói árak egy év alatt a korábbi években tapasztaltnál jelentősebben, 2,4%-kal növekedtek.

2018-ban 2,8%-kal nőttek az árak, meghatározóan a szeszes italok, dohányáruk többlépcsős jövedékiadó-emelésének, illetve a fogyasztásban nagy súlyt képviselő élelmiszerek áremelkedésének következményeként.

2019-ben jelentősen gyorsult az árnövekedés üteme, az előző évhez viszonyítva 3,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. Ebben nagy szerepe volt az élelmiszerárak előző évinél erőteljesebb növekedésének (a Magyarországon kívül több más országot is érintő kedvezőtlen időjárás és az afrikai sertéspestis élelmiszerárakra gyakorolt hatása miatt), valamint a dohányáruk körében folytatódó jövedékiadó-emelésnek.

A fogyasztói árak 2020-ban átlagosan 3,3%-kal voltak magasabbak az előző évinél, és bár az áremelkedés üteme 2019-hez képest érdemben nem változott, az év egyes hónapjaiban jelentős ingadozás volt jellemző. 2020 tavaszán a Covid19-járvány megjelenésével a piaci keresleti-kínálati viszonyok megváltozása alapvetően befolyásolta a fogyasztói árak alakulását, a világpiaci folyamatok és a kormányzati árintézkedések mellett.

Az élelmiszerárak évek óta nem tapasztalt mértékben nőttek, éves szinten 7,2%-kal (utoljára 2008-ban volt ennél nagyobb mértékű az éves áremelkedés üteme). Ebben részben a járvánnyal összefüggő február–márciusi felvásárlási láz játszott szerepet, de emellett az időjárási viszontagságok hatása is érződött a gyümölcstermés tekintetében. A tavaszi fagykár – amely Európában Magyarországot érintette leginkább –, majd az azt követő aszály, illetve özönvízszerű esőzések jelentősen csökkentették a terméshozamot, aminek hatása begyűrűzött a fogyasztói árakba is. A friss hazai és déligyümölcsök 2020-ban átlagosan 33%-kal drágultak.

Az élelmiszerek mellett a szeszesitalok és dohányáruk ára emelkedett leginkább, átlagosan 6,9%-kal. Ezen belül a 10,9%-kal dráguló dohányáruk árváltozása volt a meghatározó, a termékkört terhelő jövedéki adó többlépcsős emelése révén. A járvánnyal összefüggő, szolgáltatásokat érintő lezárások következtében megváltozó kereslet-kínálati viszonyok a szolgáltatások áraira is érdemi hatást gyakoroltak.

Számos szolgáltató – szállodák, éttermek, múzeumok, színházak, mozik – volt kénytelen bezárni, vagy a megszokottól jelentősen eltérő módon működni.

A digitális oktatásra való átállás következtében a kiadó lakások kínálata – elsősorban az egyetemmel vagy főiskolával rendelkező városokban – jelentősen megnőtt, ami a bérleti díjak csökkenéséhez vezetett a tavaszi, illetve az őszi hónapokban. Az év egészét tekintve a lakbér esetében a 2019-ben mért áremelkedésnél 2020-ban jóval mérsékeltebb, átlagosan 4,4%-os árnövekedés történt az előző évhez képest.

Az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás díjainak 8,2%-os árcsökkenése hátterében a járványidőszak alatt országosan ingyenessé tett közterületi parkolás állt.

2019-hez hasonlóan 2020-ban is a lakásjavítással és -karbantartással kapcsolatos szolgáltatások ára nőtt a legnagyobb mértékben, 10,7%-kal. Több mint 8%-kal emelkedtek a háztartási berendezések, illetve a járműjavítás és -karbantartás árai, de a kulturális cikkek javításáért is 6,2%-kal többet kellett fizetni. E szolgáltatások iránt a járvány kitörése ellenére sem esett vissza a kereslet.

A járműüzemanyagokért 2020-ban átlagosan 5,6%-kal kevesebbet fizettünk, amit elsősorban a járvány keresleti hatásai és a nagy olajtermelő országok erre adott reakciói befolyásoltak. A vírus globális terjedésével, a termelőüzemek átmeneti és a légi közlekedés nagymértékű leállásával, valamint a korlátozások bevezetésével az olajkereslet jelentősen visszaesett, amit a kínálati oldal nem volt képes lekövetni, és az olaj átlagára rohamtempóban csökkent.

Az üzemanyagok árának alakulását a termékkört terhelő jövedéki adó alakulása is befolyásolta. Mivel az olajár áprilisban 50 dollár alá esett, így a jogszabályi rendelkezések értelmében júliustól a jövedéki adó a benzin esetében 5, a gázolajnál 10 forinttal emelkedett literenként.

Nemzetközi kitekintés

A harmonizált fogyasztóiár-index alakulását vizsgálva az Európai Unióban (EU27_2020) a 2019. évi 1,5%-os növekedést követően 2020-ban átlagosan 0,7%-kal nőttek az árak az előző évhez viszonyítva az Eurostat adatai alapján. A fogyasztói árak növekedése Lengyelországban volt a legmagasabb, de a többi visegrádi országban – köztük hazánkban –, valamint más szomszédos tagállamokban is az átlagot jelentősen meghaladó mértékű volt az infláció. Nyugat-Európában, illetve a skandináv országokban visszafogottabb volt a drágulás üteme, míg a dél-európai országok többségében mérséklődtek az árak az előző évhez képest. Hazánkban szinte mindegyik termék- és szolgáltatáscsoportban nagyobb volt az árnövekedés üteme az EU-ban mért szintnél. Az élelmiszerek esetében a tavaszi fagykárok a hazai árakat jobban érintették, ahogy az afrikai sertéspestis is az átlagosnál nagyobb áremelkedést eredményezett Magyarországon. A szeszesitalok és dohányáruk esetében az utóbbi termékkört érintő jövedékiadó-emelések eredményeztek az uniós átlagot meghaladó árnövekedést. A közlekedéssel kapcsolatos termékek és szolgáltatások ára hazánkban és az EU-ban is kisebb lett a lényegében leálló légi közlekedés, valamint az üzemanyagok árának csökkenése miatt. A Magyarország esetében tapasztalható kisebb mértékű mérséklődés főként a forint árfolyamának változásához köthető, ami részben ellensúlyozta az olaj világpiaci árának visszaeséséből eredő hatást. További jelentős eltérés volt tapasztalható a lakás-, háztartásienergia-szolgáltatások áralakulásában is. Míg az unióban ezek ára – 2016 óta nem tapasztalt módon – csökkent, addig hazánkban folytatódott az árak emelkedése 2020-ban is. A villamosenergia-igény a járvány okozta recesszió hatására visszaesett, ami a tőzsdei árakban is megmutatkozott. A mérsékeltebb energiafogyasztás az európai fogyasztói árak csökkenését eredményezte. Ez viszont hazánkban nem okozott változást, mivel e termék ára hatóságilag rögzített.